A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Sápi Lajos: Újsorosi házak Debrecenben

Ezek egy része azonban vagy még üszkös falakkal éktelenkedő rommal, vagy már részben újjáépített lakóházzal állott az 1802. évi nagy tűz után, amikor 1500 ház pusztult el a városban. Ezt igazolja a városi tanács Berzeviczy Pál királyi biztoshoz 1804-ben felterjesztett jelentése is, mely szerint két év alatt öszszesen téglából 10, vályogból 42 és betapasztott karóval 10 lakóház épült újjá a másfélezerből.

5 E jelentésben még néhány kamra, istálló és egyéb új melléképület létesítése van feltüntetve. Valamennyi megégett lakóépület újjáépítése még távolról sem történt meg azonban, mikor 1811-ben újabb 1497 épület pusztult el a tűzben. A város történetében állandóan megismétlődő elemi csapások ellenére a királyi biztos rendelkezése alapján bevezetett telekjuttatások igen kedvező hatást értek el a Debrecenben letelepülni szándékozók körében, amit legjobban igazol a korábban ismertetett, a városiasodás következtében egyre nagyobb mértékben jelentkező lakosság szaporodása. Ezért alig tíz évvel az utolsó nagy tűz pusztítása után már újabb terület igénybevételével kellett további telek biztosításáról a város vezetőségének gondoskodni. Beck Pál az 1817-ben hivatalba lépő új királyi biztos is elfogadta a megfelelő házhely biztosításának a fontosságát és az általa megindított fedett csatorna építés munkáival párhuzamban az új telek osztást a város vezetőségének elsőrendű kötelességévé tette. Sőt 1821. március 27-én határozott hangú levélben szólította fel Debrecen vezetőségét, hogy a „Város Geometrája minden más munkáktól íelszabaditódván a Csapó Uttzai kapun kivül osztandó Taxás Telellek kiszakasztásához haladék nélkül fogjon hozzá és 8 nap alatt el végezze."

0 Kováts György volt a város mérnöke ebben az időben, ki 1750 óta számtalan térkép felvételen rögzítette a város egykori területét, ő készítette el 1811-ben Boldogfalva új telekrendezését is. Így az általa kiosztott korábbi újsorosi telkek kialakításához hasonlóan a Csapó utca végén - a jelenlegi felszámolás alatt álló Árpád tér környékén - további 75-80 négyszögöles telkeket jelölt ki beépítésre. Az új területek bevonásával megnövekedett város fejlődésénél már figyelemmel volt a fokozódó közlekedésre, sőt a külső városkép kialakítására is, ezért a Csapó utca folytatásaként széles, egyenes utcát és szabályos négyzetes nagyméretű teret alakított ki, melynek közepén épült fel egy évszázaddal később a templom. A tér közepén eredetileg kisebb homokdomb emelkedett a későbbi Csicsogó, mely körül hosszú időn keresztül az alkalmi szállításra váró talyigások állomásoztak, kik a lovak etetésével és napközi ellátásukkal bizony nem a legkedvezőbb városképet alakították ki. A szokatlanul nagyméretű teret kis újsorosi épületek sora szegélyezte, így az a terjedelmes méreténél lényegesen nagyobbnak tűnt a szemlélő előtt. Bár a telkek juttatásánál szigorúan előírták, hogy azokon csak szabályos lakóépületek emelhetők és ideiglenes létesítmények vagy föld alatti kunyhók építése nem engedhető meg; mégis megtörtént, hogy nem kívánatos formájú és szerkezetű épületek létesültek a kiadott rendelkezés ellenére. A szűkös keretek között megépült kunyhószerű lakóházak - bár nagyon rontották a városképet - lebontásukat a város vezetősége még sem tudta keresztülvinni; különösen ha már be is költöztek abba az új tulajdonosok. Ezért teljesen új és szokatlan módszerhez folyamodtak a rendelkezésben kiadott egészséges lakóházak építésének biztosítására. Egységes elrendezésű és kialakítású, szabványos családi 5 HBmL Berzeviczy királyi biztosi iratai 1804. Az 1804-ben épült új épület serviese. 6 HBmL Beck Pál királyi biztosi jegyzőkönyvek 98. o. 300