A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Miklós Zsuzsa:A debreceni vákáncsosok

szórtak. Föléje kipeckelték a teknői. A zsinórt a kunyhóhoz vezették. Onnan ügyelték. . . Nyulat hurokkal. Este kitették, reggel nézték meg. Tudni kellett az ösvényét, hol a járása. Dróthurkot oda. Vót, hogy kiszabadult, vagy megette valami. Az élelmes hajnalba két órakor is megnézte. Őzet is hurokkal. Nyúlnál a hurok átmérője 20 cm. Olyan magasan kötötték a iára, hogy a nyúl belemenjen és a nyakára szoruljon."™'' „A varjút télen fogják. . . meglesi, hogy hova járnak a varjak . . . Előkerít egy kis darab rongyot. Csúcsossá öszszevarrja, aztán bekeni a csúcs száját madárléppel. Keres egy lyukat a havas földön, beleilleszti. Néhány szem tengerit tesz a zacskóba és elhúzódik. . . Amint a (varjú) íejetolla a madárenyves rongyhoz ért, ráragad a zacskó szája a fejére. Eltakarja a szemét. .. m A vadászat tehát meglehetősen kezdetleges, de ugyanakkor ötletes is volt, amelyben elsősorban természetismeretükre, tapasztalatukra s a maguk készítette szerszámokra támaszkodtak. Az erdőtelepítő sem a kunyhót, sem a vákáncs-földet nem adhatta át másnak az erdőgazdaság engedélye nélkül. Idegen lakót a kunyhóba befogadni, a kunyhót és a földet bérbeadni vagy részbe kiadni nem lehetett. Bálokat csak az erdész írásbeli engedélyével és felügyelete mellett lehetett tartani.

10

' A lopást szigorúan büntették. Ha valakit másodszor is rajtakaptak, kitelepítették.

10

" Az erdősítés befejezése után a vákáncsosnak le kellett bontania a kunyhót, be kellett tömnie a kutat, a rendelkezésre bocsátott városi anyagokat viszsza kellett adni az erdőgazdaságnak, a kunyhó helyét és környékét meg kellett művelnie, suhánggal beültetni.

10

' III. A város és a vákáncsosok 1. A vákáncsosok élet- és munkakörülményei Bizonyos fokig a vákáncsos erdőművelési mód elődjének lehet talán tekintenünk azt a XIX. század eleji telepítési módot, amikor - ugyancsak pénz hiányában - a műveletek elvégeztetésére bérlőket fogadott fel a város. A bérlők kisnyilasonként 20 váltó krajcárt fizettek a föld használatáért, de ugyanakkor a megadott feltételek szerint az általuk makkal bevetett területet szántaniuk és kapálniuk is kellett.

108 Ezzel szemben a vákáncsosok jóval a jobbágyfelszabadítás után - helyzetüket és körülményeiket tekintve - lényegében a jobbágy időkre emlékeztető módon telepítettek erdőt. A város tulajdonában levő irtásföldeken kaptak letelepedési engedélyt. A megdöntött feudális állapotokhoz hasonlóan helyzetük az egykori jobbágyéhoz erősen közelítve - földhözkötött volt, ha nem is örökre, de mégis hosszú évekig:,,... a földjét ott nem szabad hagyni, míg abban a 103 Szűcs Lajos közlése. 104 ESZ 1921. 5. 105 Uo. 13. 106 Uo. 15. 107 Uo. 12. 108 Balogh István i. m. 11. 262