A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

3. Vaja a XIII. század óta a Vay családé (Csánki I. 543. p.). A Vayak birtokközpontja Berkesz volt (Ágasházi-Gerőné, 1964. 3. p.). 4. A ma 30X10 m területű várkastély DK-i és ÉNy-i sarkán tornyot találunk, melyek az épület testénél később épültek (uo. ih.). Az épület fő tömege mai formájában XVI. század eleji (uo. 5. p.). Lásd még H. Takács, 1970. 246. p. - Pesty, Hnt Szabolcs m. f. 359., rövid leírása 1864-ből. Továbbá Gerecze, 1906. 762. h. és kéziratban Soós XXII. k. f. 58-59. VÁRAD (Bihar m.) Románia 2. Első említése 1077-95-re tehető (Györffy, 1966. 681. p.). A vár 1241-ben, a tatárjáráskor elpusztult (Rogerius, Carmen miserabile - SRH II. 577. p.). A pusztulás előtti vár képét ismerjük, eszerint falait és fatornyait árok övezte, s az egyik helyen megrongált falat sietve javították ki - hiába (lásd uo. ih.). Még a XIII. század közepén újra felépült (Györffy, 1966. 685. p.). A vár, a XVI-XVII. században kialakított formájában, újkori változtatásokkal ma is áll. 3. A benne levő székesegyházzal a váradi püspököké volt. A püspökség Árpádkori birtokaira lásd Györffy, 1966. 581. p. megyei birtoktérképét. 4. 1514-ben a felkelt parasztcsapatok sikertelenül ostromolták (Márki, 1913. 366-368. p.). 1530-as évekre, ill. korábbi állapotokra vonatkozóan leírása Oláh (Caput XVI.). XVI-XVII. századi történetére legkitűnőbb összefoglalás Balogh, 1947 igen nagy irodalmi apparátussal. Az 1526 előtti időszakra vonatkozó oklevelek: 1451. Dl. 37.134 - 1474. Dl. 17.578 - 1491. Dl. 86.723 - 1493. Dl. 46.231 - 1497. Dl. 97.541 - 1507. Dl. 97.541 - 1507. Dl. 97.592 - 1509. Dl. 97.616 - 1526. Dl. 26.692. XVI. századi őrségszámaira Acsády, 1888. 73. p. 1554/55. - Takáts, 1908. 570. p. 1556. Ingyenmunkák: 1599: 28. te. - 1600: 15. te. - 1604: 8. te. A vár XVI. század első felében megvolt felszereléséről tájékoztató leltár: Bunyitay II. 308. p. - 1632-ből, eszerint pl. 69 ágyú volt az erősségben. 1660. évi török kézre kerülésének irodalma igen nagy, így csak néhányat idézünk: a kortárs Szalárdi 521-591. p. leírása az egyik legértékesebb, Evlia I. 30-41. p. is több érdekes adatot tartalmaz. Az ostrom legkorszerűbb feldolgozása Gyalókay, 1911. A török uralomról monografikus igénnyel Bunyitay, 1892 tájékoztat. A visszafoglalás szintén jelentős számú feldolgozása közül kiemelkedik Ványi, 1917. A vár XVIII. század eleji állapotára U et С II. 486-488. p. (172223. és 1725.). A vár helyrajzára alapvető Gyalókay, 1913. Evlia leírása is hasznos (Evlia II. 230-236. p.) az 1660-as évek közepére, a török uralom első éveire. A további irodalom taglalásától azért is eltekinthetünk, mert annak többsége két bibliográfiai útmutatóban bennefoglaltatik: Kertész, 1943. és Gerecze, 1906. 226. és 228229. h. VÁRALJA (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1492-ben, mikor a Thallócziaké, vagy a váraljai Bánfiaké volt. (Csánki II. 145. p.) 3-4. Továbbiakban az általunk ismert források nem említik, elpusztulásának ideje ismeretlen. VÁRCSOMAKÖZ (Szatmár m.) Románia 2. Első említése 1306-ban (Maksay, 1940. 125. p.). 1473-ban már pusztaként szerepel (uo. ih.). 3. Birtokosai a Károlyiakkal egy nemzetségből, a Kaplony nemből való Csornaköziek (Csánki I. 492. és 495. p.). Uo. birtokokra is. 4. A vár említve még 1320-ban is (Maksay, 1940. 125. p.). A mellette fekvő községre, mint hozzátartozó birtokra Csánki I. 472. p. VÁRASKESZI (Arad m.) Románia 2. Első említése: 1332-ben (pápai tizedlajstrom, mint falu). A XIV. században még több említése is, sőt 1515-ben is (lásd Csánki I. 747. és 752. p.). 3. A váraskeszi Lépes családé volt, birtokaikra Csánki I. 752. p. A vár romjait leírja Márki alapján Soós II. f. 9. Továbbiakra lásd még ott. 4. A romok és a név etimológiája világossá teszi, hogy ha az eddig ismert források magát a várat nem is említik, mégis léteznie kellett, csak valószínűleg a XIV. 221