A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

században már használaton kívül került, így csak a mellette fekvő település neve jelezte egykori létét. VARSÁND (Zaránd m.) 2. Első említése: 1473-ban, ekkor nyertek építésére engedélyt a királytól a Szo­kolyiak (Csánki I. 755. p.). A XVI. század közepére elpusztulhatott, vagy nem volt használható, mert 1558-ban a törökök Gyula ellenében Varsándon új erődítményt emel­tek (Somogyi, 1913. 138. p.). Ennek pusztulásáról nincs adatunk. 3. A Szokolyiak birtokaira lásd Csánki I. 755. p. 4. További adatok kéziratban Soós IV. f. 350-351. VÁSÁRHELY (Csanád m.) 2. Első említése 1552-ben, mikor Ferdinánd Losonczi István lányaira írta a bir­tokot, ahová be is iktatták őket 1553-ban (Borovszky II. 220. p.). Elpusztulásának ide­je előttünk ismeretlen, további említéseiről nincs tudomásunk. VÁSÁRHELY (Temes m.) Románia 2. Első említése 1480-ban,- castellum Pathkolcz néven (Csánki II. 12. p.), 1488­ban. Majd Vásárhely néven 1522-ig. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosaira és birtokaira Csánki II. 12. p. részletesen. 4. Oklevelek: 1504. Dl. 46.672 - 1517. Dl. 22.895 - 1522. Dl. 31.036 és 64.807. ZÁDORLAK (Arad m.) Románia 2. Első említése 1480-ban („Castellum Zadorlaka" Csánki I. 764. p.). Márki sze­rint már 1470-ből is van rá adat, akkor szerezte meg Dóczy Imre (Márki, 1892. 117. p.). Elpusztulásának időpontja ismeretlen. 3. Birtokosai a Dóczyak. Féltucatnyi birtok tartozott hozzá (Csánki I. 784. p.). 4. További adatok Márki, 1913. 277-278. p. Épült a vár még 1494-ben - Dl. 20.189. 1511-ből említve várnagy - Dl. 22.134 - további oklevelek: 1511. 22.173 ­1513. Dl. 22.383 - 1515. Dl. 72.162 - 1551-ben is erősségként szerepelt még, ekkor foglalta el a török sok más várral együtt (Torontál MVV 393. p.). ZÁM (Szabolcs m.) 2. A várnak közép- vagy törökkori írásos forrásokban nem maradt nyoma. El­pusztulásának és építésének ideje ismeretlen. 3-4. Németh, 1968. 132. p. szerint a monostor mellett nemzetségi földvár, to­vábbi adatokat lásd ott. A monostorra Csánki I. 529. p. és Németh, 1968. 127. p. ZARÁND (Zaránd m.) Románia 2. Első említése: 1388-ban (Dl. 49.823). De mint királyi vármegye központjának, már az Árpád-korban kellett lenni várának. Pusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. 1505-ben fele Chabai Dersy Antalé (Dl. 36.349). Maradványaira Somogyi, 1913. 242. p. és Pesty, Hnt Arad m. f. 449. Várispánság voltára Pesty, 1882. 572­574. p. ZEMPLÉN (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése Anonymusnál (1200 k.) a honfoglalásra visszavetítve - „cast­rum Zemlum", ill. „castrum Zemlin" (SRH I. 52-53. p.). Mindenesetre kora Árpád­kori fennállása valószínűsíthető, mint vármegyeközponté (utóbbira Pesty, 1882. 574­577. p.). Elpusztulásának ideje a XVII-XVIII. századra tehető. 3-4. A királyi várra XIII. századi adatok Reg. Arp. I. 338. sz. (1217.) - 850. sz. (1247.) - 1186. sz. (1258.) - Reg. Arp. II/2-3. 2356. sz. (1273.) - 2434. sz. (1273.) - 2838. sz. (1278 e.) - 2893. sz. (1278.) - 3596. sz. (?). Lásd még a XVI. századra Dl. 23.586 (1521.). További irodalom: Visegrádi, 1908. 226-228. p. - Kiss, 1898. ­Zemplént kelta-dák erődített telepnek tartja Benadik, 1966. közölve alaprajzát (uo. 5. p.). - Lásd még Zemplén MVV 138-139. p. és Gerecze, 1906. 1064. p. ZENT A (Csongrád m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1636/37 körül a budai pasa levelében (TSchriften 324. p.). A tö­rök alóli visszafoglalása után, 1687-ben is erősség még. Elpusztulásának időpontja ismeretlen. 3-4. A török idők előtt nem említett vár 1660-as évekbeli képét leírja Evlia II. 219. p. („A szegedi szandzsák földjén, a Tisza folyó partján, egy sík réten négyszögű kis palánka . . ."). Lásd még 1649-ből a szegediek levelét: „Szénta városa Csongrád 222

Next

/
Thumbnails
Contents