A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

században már használaton kívül került, így csak a mellette fekvő település neve jelezte egykori létét. VARSÁND (Zaránd m.) 2. Első említése: 1473-ban, ekkor nyertek építésére engedélyt a királytól a Szokolyiak (Csánki I. 755. p.). A XVI. század közepére elpusztulhatott, vagy nem volt használható, mert 1558-ban a törökök Gyula ellenében Varsándon új erődítményt emeltek (Somogyi, 1913. 138. p.). Ennek pusztulásáról nincs adatunk. 3. A Szokolyiak birtokaira lásd Csánki I. 755. p. 4. További adatok kéziratban Soós IV. f. 350-351. VÁSÁRHELY (Csanád m.) 2. Első említése 1552-ben, mikor Ferdinánd Losonczi István lányaira írta a birtokot, ahová be is iktatták őket 1553-ban (Borovszky II. 220. p.). Elpusztulásának ideje előttünk ismeretlen, további említéseiről nincs tudomásunk. VÁSÁRHELY (Temes m.) Románia 2. Első említése 1480-ban,- castellum Pathkolcz néven (Csánki II. 12. p.), 1488ban. Majd Vásárhely néven 1522-ig. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosaira és birtokaira Csánki II. 12. p. részletesen. 4. Oklevelek: 1504. Dl. 46.672 - 1517. Dl. 22.895 - 1522. Dl. 31.036 és 64.807. ZÁDORLAK (Arad m.) Románia 2. Első említése 1480-ban („Castellum Zadorlaka" Csánki I. 764. p.). Márki szerint már 1470-ből is van rá adat, akkor szerezte meg Dóczy Imre (Márki, 1892. 117. p.). Elpusztulásának időpontja ismeretlen. 3. Birtokosai a Dóczyak. Féltucatnyi birtok tartozott hozzá (Csánki I. 784. p.). 4. További adatok Márki, 1913. 277-278. p. Épült a vár még 1494-ben - Dl. 20.189. 1511-ből említve várnagy - Dl. 22.134 - további oklevelek: 1511. 22.173 1513. Dl. 22.383 - 1515. Dl. 72.162 - 1551-ben is erősségként szerepelt még, ekkor foglalta el a török sok más várral együtt (Torontál MVV 393. p.). ZÁM (Szabolcs m.) 2. A várnak közép- vagy törökkori írásos forrásokban nem maradt nyoma. Elpusztulásának és építésének ideje ismeretlen. 3-4. Németh, 1968. 132. p. szerint a monostor mellett nemzetségi földvár, további adatokat lásd ott. A monostorra Csánki I. 529. p. és Németh, 1968. 127. p. ZARÁND (Zaránd m.) Románia 2. Első említése: 1388-ban (Dl. 49.823). De mint királyi vármegye központjának, már az Árpád-korban kellett lenni várának. Pusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. 1505-ben fele Chabai Dersy Antalé (Dl. 36.349). Maradványaira Somogyi, 1913. 242. p. és Pesty, Hnt Arad m. f. 449. Várispánság voltára Pesty, 1882. 572574. p. ZEMPLÉN (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése Anonymusnál (1200 k.) a honfoglalásra visszavetítve - „castrum Zemlum", ill. „castrum Zemlin" (SRH I. 52-53. p.). Mindenesetre kora Árpádkori fennállása valószínűsíthető, mint vármegyeközponté (utóbbira Pesty, 1882. 574577. p.). Elpusztulásának ideje a XVII-XVIII. századra tehető. 3-4. A királyi várra XIII. századi adatok Reg. Arp. I. 338. sz. (1217.) - 850. sz. (1247.) - 1186. sz. (1258.) - Reg. Arp. II/2-3. 2356. sz. (1273.) - 2434. sz. (1273.) - 2838. sz. (1278 e.) - 2893. sz. (1278.) - 3596. sz. (?). Lásd még a XVI. századra Dl. 23.586 (1521.). További irodalom: Visegrádi, 1908. 226-228. p. - Kiss, 1898. Zemplént kelta-dák erődített telepnek tartja Benadik, 1966. közölve alaprajzát (uo. 5. p.). - Lásd még Zemplén MVV 138-139. p. és Gerecze, 1906. 1064. p. ZENT A (Csongrád m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1636/37 körül a budai pasa levelében (TSchriften 324. p.). A török alóli visszafoglalása után, 1687-ben is erősség még. Elpusztulásának időpontja ismeretlen. 3-4. A török idők előtt nem említett vár 1660-as évekbeli képét leírja Evlia II. 219. p. („A szegedi szandzsák földjén, a Tisza folyó partján, egy sík réten négyszögű kis palánka . . ."). Lásd még 1649-ből a szegediek levelét: „Szénta városa Csongrád 222