A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

Első említése Anonymusnál (1200 k.) a honfoglalás korára visszavetítve - „ . . . Turzol. . . ubi Brudrug (sic) descendit in Tysciam ... in eodem loco castrum construxit terreum, quod nunc in presenti Hymusuduor nucupatur." (SRH I. 58. p.) A továbbiakban csak a XV. század elején fordul elő ismét történeti forrásokban. Elpusztítása 1704ben következett be (lásd Visegrádi, 1912. - Mosolygó, 1930.). 3. Birtokosairól és birtokairól 1526 előtt: Csánki I. 336. p. - Pesty, 1877. 4445. p. - MTO 108. és 198. p. 1526 utániakról jó áttekintés Maksay, 1959. 737. p. és hozzá urbáriumait 739-784. p. Továbbá Demkó, 1914. 629. p. 4. Oklevelek: XV. sz. Dl. 56.714 - 1412. Dl. 53.635 - 1422. Dl. 11.225 - 1435. Dl. 57.649 - 1459. Dl. 15.374 - és 31.725 - 1460. Dl. 55.675 - 1464. Dl. 55.769 és 55.771 és 65.921 - 1468. Dl. 55.860 - 1477. Dl. 56.030 - 1496. Dl. 46.338 - 1497. Dl. 20.516 - 1499. Dl. 20.881 - 1502. Dl. 32.075 és 46.598 - 1505. Dl. 32.056 - 1506. Leleszi konv. Prot. I. Fol. 24 с OL Fkgy M 1/24. - 1506. Dl. 46.762 és Leleszi konv. Prot. I. Fol. 60. OL Filmtár С 40. doboz - 1506. Dl. 21.610 - 1507. Dl. 46.818 - 1509. Lelesz, Prot. Parv. Fol. 157 - 1525. Dl. 24.177. XVI. század 30-as éveiben Tokajra lásd Oláh 19. p. A várnak és a hozzátartozó uradalomnak 1644-i inventáriuma közölve Makkai, 1954. 374-377. p. XVI. századi építéseire MűvReg 319. p. 343. sz. 320. p. 382. sz. - 328. p. 604. sz. és 608. sz. - 330. p. 672. sz., továbbá Abaúj II. 159. p. (1628-i építésének előkészületeire). 1560-as évekre Lukinich, 1913. 599-601. p. stb. Örségére 1571-ben Várőrség 118. p. 1612. és 1642-re Acsády, 188. 255. és 256. p. 1610-re uo. 254. p. 1647-re Lukinich, 1911. 336. p. A Bocskai-szabadságharcban játszott szerepére Nagy, 1961. 359. p. 1660-as évekre vonatkozó leírása Evlia I. 98. p. - a hegyaljai kuruc felkelés idején történt elfoglalására Benczédi, 1953. 51-52. és 89-90. p. További adatok és feldolgozások a vár történetére TMÁO I-IV. és VI-VII. k. több említéssel - Széli, 1890. 30., 53., 71. és 197. p. - áttekintés történetéről - elnagyoltan - Gerő, 1955. 132. és 257. p. - legterjedelmesebb, bár nem elfogadható feldolgozása Soós, 1913. Lásd még Zemplén MVV 124-126. p. - H. Takács, 1970. 244. p. - Gerecze, 1906. 1062. h. TORNISTA (Kéve m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1437 körül (Csánki II. 115. p.). Királyi vár. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Helyét egy 1430. évi oklevél adja meg hozzávetőlegesen. Csánki II. 116. Lásd még Milleker, 1913. 19. p. Egyéb említéséről nincs tudomásunk. TÖMÖRKÉNY (Csongrád m.) 2. Egyetlen említése 1565/66-ban, mikor őrsége 87 fő volt. Defterek 473. Építésének idejére és elpusztulására adatunk nincs. TÖMPÖS (Csanád m.) 2. Egyetlen említése 1487-ben, mikor Mátyás király a várat az utolsó Tömpösi halála után Jaksics Istvánnak és Telegdi Ferencnek adta (Borovszky II. 454. p.). 3-4. Tömpös Makó felőli részén van egy „Köves" helynév, talán az őrzi maradványait (uo. ih.). TÖVISK (Arad m.) Románia 2. Első említése 1483-ban (Csánki I. 780.; bár Csánki nem a várak között hozza). Említik még a várat 1607-ben (Márki, 1892. 120. p.). 3-4. Lásd még Márki, 1892. 443. p. és Gerecze, 1906. 119. h. TUZSÉR (Szabolcs m.) 2. Közép- és törökkori említéséről nincs tudomásunk. Rados, 1939. 58. p. szerint az Ambrózy-kastély bástyákkal erődített várkastélyból nagyrészt a XVIII. század végén (1790 előtt) épült át mai alakjára. Képe uo. CXIII. t. Tuzsér 1526 előtt a Tuzséri család ősi birtoka volt (Csánki I. 542. p.). VAJA (Szabolcs m.) 2. Első említése 1554-ben (Koroknay, 1963. 73. p.). De az ásatások 1526 előtti meglétét is igazolják (RégFüz 14.) 1960. (87. p. és Agasházi-Gerőné, 1964. 5.). A XVIXVII. században kialakított vár ma is áll, restaurálása, építéstörténetének kutatása az 1960-as évek elején történt (Agasházi-Gerőné, 1964.). 220