A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

TÁRKÁNY (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése 1550-ben, mikor a vár Vékey Ferencé (Zemplén MVV 93. p.). 3-4. A mai rk. templom a régi várban van, annak a helyén, a várkápolna átalakításával és kibővítésével keletkezett (Zemplén MVV 94. p.). TEMESVÁR (Temes m.) Románia 2. Első említés 1323-ban (A II. 64. p.). De mint ispáni székhely, valószínűleg már mint a vár a XI. század első felében fennállt. Korai történetére lásd Pesty, 1882. 500-502. p. A török alól csak 1716-ban felszabadult várat teljesen átépítették, s egészen 1907-ig állt, mikor lebontották, s helyén épült ki a mai Temesvár belvárosa. 3. Királyi vár, Károly Róbert alatt egyidőben királyi székhelyként is szerepelt (Csánki II. 22. p.). 4. Várnagyaira a XIV. században Wertner, 1907. 335. p. Oklevelek: 1394. Dl. 52.843 - XV. sz. Dl. 56.511 - 1405. Dl. 45.508 - 1436. Dl. 44.126 - 1443. Dl. 44.350 1455. Dl. 14.981 - 1456. Dl. 24.764 - 1467. Dl. 29.520 - 1476. Dl. 45.662 - 1495. Dl. 46.320 - 1497. Dl. 20.569. - 1518. Dl. 23.046 - 1523. Dl. 23.785. - 1524. Dl. 23.870. Említi Oláh is (Caput XVII.). Kiadott oklevelek pl. Sztáray II. 381. p. 1446. vicecastellanusok említése - ZsO II/l. 914. sz. 1401. Zsigmond egy várbirtokot eladományoz. A török 1552-ben foglalta el, lásd Czimer, 1893/2. - törökkori képére Bálinth, 1870. 303-304. p. és Evlia I. 5. p. (1661.). - 13. p. Őrségére Defterek I. 373-375. és 420-423. p. 1590/91. és 1624-re. Előbbi 258, utóbbi 1074 főt tüntet fel. A temesvári lőporgyártásra TMOkl 274-275. p. (1667.) és 287. p. (1684.). A török uralom utolsó évtizedeire jó adatok Szentkláray, 1917. 22-27. p. Az 1699. évi karlócai béke után is a szultáné maradt Temesvár tartománya (Acsády, 1899. 76. p. 1716. évi felszabadítására Szentkláray, 1892. 114. p. Temesvár vára korábbi történetére lásd még: Márki, 1883. (a vár 1514-i Dózsa-féle ostromáról), 1551. évi hadifelszereléséről pedig Szendrei, 1888. - A vár általános történetére Cucu, 1931. - Iliesiu, 1943. - Basta I—II. sok adat - TMÁO I-VII. k. sok adat - Maggiorotti-Banfi, én. - irodalom: Gerecze, 1906. 886-887. h. TEREBES (Ugocsa m.) Szovjetunió 2. Említi Evlia I. 91-92. p. 1660-ban. A törökök, amint leírja, elfoglalták a várost és felgyújtották, s leégett a vár is. 1661-re vonatkozóan említi még uo. 111. p. Más adatunk nincs róla. TÉRVÁR (Csanád m.) Románia 2. Borovszky II. 594. p. szerint a XV. században áll, a Tervári, Törösdi családé (birtokaikra lásd Csánki I. 716. p.). 3-4. Emelkedésen nagy téglaépület maradványai, ház vagy torony - ez lehet a vár helye (uo. 593. p.). TIB A (Ung m.) Szovjetunió 2. Első említése 1337-ben: már elpusztultnak mondja „quando castro deserto Tybauara vocato" - (Dl. 3089 és Csánki I. 386.). A Kaplony nembeliek osztálya során említve. 1345-ben is említve (Sztáray I. 182. p.). 1419-ben is desertumként szerepel (Csánki I. 386. p.). 3-4. 1419-ben tucatnyinál több falu tartozott hozzá (uo. ih.). XV. századi adatok rá Sztáray II. 57., 202., 206., 208., 210. p. TITEL (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése a XII. században, Ioannes Kinnamos görög történetírónál Manuel bizánci császár magyar hadjáratainak leírása kapcsán (Gyóni, 1938. 28. p.). Történetére, pusztulására lásd Ivánfy, 1877. 123-128. p. 3-4. További adatok várára: 1519-ben, amikor három évre megújították a törökkel a békét, belevették a békébe a dél-magyarországi területeket, Harám, Titel várakat is (MTO 345. p.). Szerémi szerint V. László korában vár áll Titelen, amit Csánki II. 139. p. nem tart valószínűnek, bár fentiek igazolni látszanak ezt is. A törökkorban is erősségként szerepel (Bálinth, 1870. 305.). „Vára a Tisza folyónak a Dunába ömlésénél, négyszögű kicsiny vár..." (Evlia II. 218-219.). Őrségéről Defterek I. 432. p. 1628/29-re vonatkozóan. Kézirat: Soós III. k. f. 235-241. TOKAJ (Zemplén m.) 219