A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

4. Őrsége: 1549/50. 108 fő (Defterek, 82.), majd csökken 1558/59-ben 38 fő (227. p.). - 1568/69-ben 37 fő (uo. 384. p.). - 1599/1600-ban 54 fő (uo. 387. p.). SZABADKA (Bodrog m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1499-ben (Csánki II. 189. p.). Elpusztulása Bács-Bodrog MVV I. 183. p. szerint 1730-ban következett be, amikor a háromemeletes, É-i és D-i sarkán egy-egy toronnyal megerősített épületet templommá alakították át, egyes részeit lebontva. 3. 1526 előtti birtokosainak felsorolását lásd Csánki II. 191. p. 4. Szabadka további adatai Iványi, 1886/2. 39., 42., 51. p. - Iványi, 1889. 110111. p. - ETE I. 454. p. (1529. Török Bálint vára.) - Bács-Bodrog MVV I. 181-183. p. - 1541 k. foglalhatta el a török és a XVII. század legvégéig birtokolta. Törökkori őrségére: Defterek I. 49. p. 71., 98., 122., 202., 265., 432. p. 1545/46 és 1628/29 között - általában huszonegynéhány fő, csak a XVI. század utolsó harmadában növekszik meg valamelyest, de a százat nem éri el. Ez érthető, hiszen a hódoltság belsejében feküdt, a végvárvonaltól meglehetősen távol. Leírása az 1660-as évekből Evlia II. 219-220. p. Továbbiak még TSchriften 353. p. (1644. u.) és BTSzK 490. p. (1558-59.). Kézirat: Soós, III. k. f. 194-227. - főleg XVIII. századi adatok. SZABOLCS (Szabolcs m.) 2. Első említése Anonymusnál (1200 k.) a honfoglalás idejére visszavetítve (SRH I. 62.). Németh Péter ásatásai bizonyították X. századi meglétét (Németh, 1970.). Várispánsági központ voltára Pesty, 1882. 437-439. p. A megye alakulására Kandra, 1884. A szabolcsi várjobbágyokra vonatkozó királyi oklevelek Reg. Arp. II/2-3. 2666., 3170., 3307. sz. (1275-1284 közti időszakból). Jelentőségére rámutat Németh, 1968. 127. 134. p. és Németh, 1968/2. 91-92. p. 1864. évi leírása Pesty, Hnt Szabolcs m. f. 296. Lásd még Gerecze, 1906. 760. h. Kézirat: Soós XXII. k. f. 37-50. SZÁLKA (Szatmár m.) 2. 1560-ban erődítették meg Lukinich, 1918. 95. p. szerint János Zsigmond hívei. Zay Ferenc kassai főkapitány viszont 1561-ben elfoglalta és leromboltatta (uo. 96. p.). 3-4. Továbbiakra lásd fentiek. SZALONT A (Bihar m.) Románia 2. Első említése: 1573-ban, mikor II. Szelim szultán kérte Báthori István erdélyi fejedelmet a sarkadi és szalontai párkány lerontására (TMOkl 105. p. és uo. 104.). A hajdúvárossá lett Szalonta erődítményéből egy torony ma is áll, múzeumnak berendezve. 3-4. További adatok K. Nagy, 1884. 116. p. - említve a vár 1728-ban is (U et С II. 552. p.). Környezetére Márki, 1877. 15. p. Történetét már a múlt században többször földolgozták, e század elején pedig Móczár, 1906. 34-36. p. Lásd még a hagyományokra Ferenczi, 1965. 250. p. Történetére: Dankó, 1959. 51-53. p. - Bihar MVV 124. p. - Gerecze, 1906. 225. h. Kézirat: Soós XXXV. k. f. 144-172. SZÁRAFALVA (Csanád m.) Románia 2. Első említése 1479-ben (Csánki I. 691. p.). Telegdy István 1564. évi adólajstroma szerint rom, tehát elpusztulása minden valószínűség szerint a délvidéki török hadjáratok idejére tehető. 3. Birtokosai a Dócziak, birtokaikra lásd Csánki I. 709. p. 4. Lásd még Borovszky I. 127. p. és II. 539. p. és Torontál MVV 111. p. SZARVAS (Békés m.) 2. Első említése 1589-ben, mikor a palánk ellen támadó magyarokat visszaverő török katonáit jutalmazták meg (TMOkl 154. p.). Elpusztulása a XVIII. század közepére tehető (lásd erre Markovicz 51. p. és Petik 39. p.). 3. Az 1589 előtt a törökök által épített vár 1685-ig csak egyszer cserélt gazdát, 1595-ben, mikor Jenő elfoglalása után a török ijedtében felégette és elhagyta, de később rendbehozta és csak 1685-ben foglalták vissza a császári csapatok. (Márki, 1895. 24. és 185. p. és Karácsonyi, 1896. II. 288. p.) 4. Török őrsége 1590/91-ben 195 fő (Defterek I. 378-379. p.). 1638-ban fölmerült magyar részről a megerősítése (TMAO III. 11. p.) - de ebből nem lett semmi 214