A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

és 1646-ban a török építette meg újra (Karácsonyi, 1896. II. 288. p.). Történetére lásd még Neumann, 1922. - Zsilinszky, 1872. - Palugyay, 1855. 250. - Virágh, 1960. 4750. p. - Gerecze, 1906. 204. p. - Kézirat: Soós IV. k. f. 285-299. SZATMÁR (Szatmár m.) Románia 2. Első említése Anonymusnál (1200 k.) - aki a honfoglalás korára visszavetítve ír róla, mint Ménmarót váráról, melyet elfoglaltak a magyarok („castrum Zotmar" SRH I. 63. p.). Mint várispánsági központ, már a XI. század elején mint vár fönnállhatott. Erről megoszlanak a vélemények (Maksay, 1940. 68. p. - Karácsonyi, 1925. 217. p. - Pesty, 1882. 439-441. p.). 1460-ban találunk adatot újra a várra, kérdés, hogy az Árpád-kori várral helyileg azonos-e (Csánki I. 467. p.). A vár lerombolása az 1720/30-as években történt (Rupp II. 344.). 3. A XV. század közepéig királyi uralom alatt állt, 1460-ból van erre adatunk (Csánki I. 467. p.). XVI-XVII. századi birtokosai összefoglalóan lásd Lukinich, 1918. 114. p. sk. 4. A XVI. század első felében még gyenge vár, rosszul fölszerelve (Lukinich, 1913. 393. p.). A századfordulón átépítve az egyik legjelentősebb magyar erősség (Nagy, 1961. 306. p.). Az északkeleti várháborúkban az 1560-as években játszott szerepére Lukinich, 1913. 590-603. p. Törökkori leírása 1661-ben Evlia I. 94-95. p. és U et С III. 311. p. (1664.). Építésére, állapotára Óváry 155. p. (1562.), MúvReg 321. p. 414. sz. (1577.) - 328. p. 620. sz. (1590.) - és 328. p. 615. sz. (1589.). Rjel 47. p. (1588.) Károlyi IV. 401-403. p. (1660.) - 482-484. p. (1670. k.) - 485-486. p. (1670. k.) 487-488. p. (1670. k.). A várőrség állományára Takáts, 1908. 274. p. 1570-ben 500 német gyalogos, 100 huszár, 25 magyar drabant, míg 1558-ban 1000 magyar huszár volt. 1571-re lásd Várőrség, 119. p. 1576-ban őrségének fizetése 2933 forint 16 dénárba került (Acsády, 1888. 252. p.). 1611-ben 198 gyalogos és 80 lovas volt őrsége tüzérséggel kiegészítve (uo. 255. p.) - 1647-ben 280 lovas, 250 gyalogos volt a várban (Lukinich, 1911. 336. p.) - 1654: 100 karabélyos, 100 huszár, 100 magyar és 500 német gyalogos (Takáts, 1908. 296. p.) - 1672-ben pedig egy-egy kompánia huszár és hajdú szolgált benne (uo. 303. p.). Vármegyei ingyenmunkák: 1567: 17. te. - 1569: 19. te. - 1578: 20. te. - 1602: 24. te. - 1604: 8. te. - 1608: 15. te. 1609: 61. te. - 1613: 8. te. - 1618: 49. te. - 1622: 36. te. - 1635: 92. te. - 1638: 70. te. - 1647: 153. te. 1655: 116. te. - 1659: 130. te. - 1662: 20. te. További adatok, földolgozások: Acsády, 1886. 120. és 124. p. - Szilágyi, 1892. - Kárffy, 1916. - Basta I—II. igen sok adat (lásd a mutatóban) - Pesty, 1888. 334-339. p. - Bagossy, 1907. - Nagy, 1861. - Burai, 1969. jó bibliográfiával - TMÁO I-IV. és VII. k. sok adattal - Vlev 21. és 45. p. (1665., ill. 1668.) - Pesty, Hnt Szatmár m. f. 308. - Gerecze, 1906. 775. h. - Soós XXII. k. f. 209-288. - kézirat. SZEDERKÉNY (Borsod m.) 2. Várának egyetlen említése 1510-ből ismert (Dl. 93.753). Csánki I. 179. nem tud váráról. Későbbi sorsáról semmiféle adatot nem ismerünk. SZEGED (Csongrád m.) 2. Első említése 1321-ben, mikor a várnak Pál nevű castellanusát említik (Győrffy, 1966. 901. p.). A XIX. században is jelentős részletei álltak még - átalakítva -, lebontása 1881/82-ben fejeződött be, ma látható maradványai a törökkor után épültek. 3. Királyi vár, 1439-ben Albert király Erzsébet királynénak adományozta, 1459-től Mátyás királyé stb. (Csánki I. 676. p.). 4. Oklevelek: 1358. Dl. 4714 és 70.657 - 1371. Dl. 91.784 - 1395. Dl. 9110 1403. Dl. 92.222 és 92.223 - 1414. Dl. 92.445 - 1437 k. Dl. 13.137 - 1443. - Dl. 13.715 - 1456. Dl. 29.286. 1543-tól a töröké 1686-ig. Török őrségéről 1545-1628/29 között rendelkezünk meglehetősen folyamatos kimutatásokkal (Defterek I. 51-53., 69., 88., 98., 121-122., 173., 195., 202., 265., 384. és 432. p. Ebben az időszakban általában 100-150 főnyi volt, 200 fölé ritkán emelkedett. Törökkori leírása: Evlia II. 220-221. p. (1660-as ávek) - a Tisza vette körül a várat, a víz erősen rongálta a falakat, ha áradt. 1686 előtt egyetlen esetben próbálták bevenni a várat, 1552-ben, ami tragikus módon végül sikertelen maradt. Erre lásd: Czimer, 1891. - a vár akkori jó leírásával; Dankó, 1960. a felszabadítás előkészítéséről, forrásközlés és elemzés pedig 215