A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

„ . .. a XIII. században feltételezhetőleg, a XIV. század első felében már biztosan állott itt - bizonyára erődítéssel védett - jelentősebb épület..." Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. A Nadaby családé, 1486-ban már a Dóczyaké (Méri, 1957. 190. p.). 4. Egy XVIII. századi térképen a vár helye a Körös fő ága jobb partján vizesárokkal körülvett terület, melynek belsejét keresztben húzódó árok vagy földhányás kisebb K-i és nagyobb Ny-i részre osztja (Méri, 1957. 190. p.). Lásd még Gerecze, 1906. 117. h. - Kézirat: Soós II. k. f. 223-227. p. NADÁNY (Békés m.) 2. Első említése: 1478/79-ben (Csánki I. 647. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosai a Nadányiak, birtokaikra lásd Csánki I. 661. p. 4. 1536-ban is van adatunk a vár fennállására, sőt még 1553-ből is, a továbbiakban hallgatnak róla az eddig ismert források (Karácsonyi, 1896). II. 201. p.). Lásd még Soós IV. k. f. 354-355. p. NAGYFALU (Bihar m.) Románia 2. Az általunk ismert forrásokban közép- és törökkori létére nem találtunk adatokat egyetlen kivételével, amely egyben pusztulásának dátumát is megadja, ti. 1598ban a török Nagyváradot ostromolva a kastélyt felégette (Karácsonyi, 1913. 35. p.). 3. Birtokosai a Toldiak, birtokaikra lásd uo. és Csánki I. 641. p. 4. Az Ördögároktól Ny-ra négyszögletű, árokkal körülvett terület jelzi a vár helyét, kincsásók késő középkori téglákat találtak. Nem teljesen négyszögű volt, a Ny-i részen nem volt épületszárny, csak egyszerű zárófal (Karácsonyi, 1913. 34-35. p.). NAGYLAK (Csanád m.) Románia 2. Első említése: 1514-ben. amikor a felkelő parasztcsapatok elfoglalták, felgyújtva tölgyfapalánkját (Márki, 1913. 215-216. p.). Az újra felépített vár végső pusztulásának ideje nem ismeretes. 3. A Jaksicsoké a nagylaki uradalom, melyre lásd Borovszky, 1900. - 1543. Jaksicsok kihalása uo. 29. p. 4. A török 1550-ben foglalta el, de Varkocs Tamás 1551-ben visszahódította, majd 1552-ben újra a töröké, s 1596-1598 kivételével a XVII. század végéig a kezükben is maradt (Szeberényi, 1892. 24. p.). További adatokat lásd: Dudás, 1896. 9. és 11. p. - Borovszky II. 418-424. p. - Oláh XVI. Caput („arx Naglak"). - ZayáczHaan, 1853. - Gerecze, 1906. 264. h. NAGYMIHÁLY (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése: 1335-ben, a Nagymihályi nemzetség két ágának birtokosztályakor (Sztáray I. 89. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosa a Nagymihályi család (lásd Csánki I. 376. és 385-386. p.). A vár és birtok leírása, nagyságára adatok Demkó, 1914. 632. p. - Sztáray I. 183., 185., 186., 192., 194., 196., 286., 287., 290., 291., 301. p., Sztáray II. 98., 172., 202., 206., 208., 210., 413., 432., 439., 451., 457-458., 469., 527. p. 4. XVI. századi történetére Nagy, 1898. 306-307., 312-313., 313-315. p. - inventáriuma, ül. conscriptiója U et С III. 231. p. (1674., ill. 1693.). További rövid összefoglalások Zemplén MVV 92. p. - H. Takács, 1970. 220. p. - Gerecze, 1906. 1055. h. Egyedülállóan értékesek a vár XIV-XV. századi részletes leírásai a birtokok felosztásakor, így az építmény alakulásait jól figyelemmel kísérhetjük, továbbá ideális lehetőségek kínálkoznak komplex régészeti-történeti munkára. NAMÉNY (Bereg m.) 2. Első említése: 1660-as években említi Evlia I. 96. p. 1968-ban (Takáts, 1915. II.). 1670 körül romosnak említik, s a későbbi összeírások is (U et С III. 359. p. U et С II. 620-621. p. és 622. p.). H. Takács, 1970. 247. p. - Gerecze, 1906. 193194. h. NYÁRSAPÁT (Pest m.) 2. Első említése: 1551-ben, Zay Ferenc Aldanához írott levelében („castellum destructum Nyaras Apaty") - ETE V. 511. p. Ez az adat egyben elpusztulásának idejéhez is fogódzót nyújt. 14 Déri Múzeum évkönyve 209