A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

3. Birtokosainak és birtoktörténetének története eddig kikutatatlan. 4. Helyére vonatkozóan a mellette fekvő falura, s a Templomér túlsó partján, vele híddal összekötött templomra lásd Holl, 1970. 375. p., térkép (K-val jelölve). NYÍREGYHÁZA (Szabolcs m.) 2. Lukács, 1886. 45. p. szerint már 1421-ben állnia kellett itt egy erősségnek, mikor az ecsedi Báthori ághoz tartozó Nyíregyházát somlyói Báthori István megtámadta, s az ottani udvari cselédséget nyilakkal lövöldöztette. Elpusztulásának pontos időpontjára nincsenek adataink. 3. Birtokosai az ecsedi Báthoriak (lásd Csánki I. 522. és 531. p. - itt felsorolva a birtokok is). 4. Lukács, 1886. 75. p. szerint a vár az Egyház utcán lehetett, a régi kistemplomnál, ahol ásáskor jelentős alapfalak kerültek elő. Az erősség a városházáig nyúlt, a XVIII. században mint ispánlak szerepelt, bástyaszerűen erős falakkal. OHAT (Temes m.) Románia 2. Első említése 1401-ben (Csánki II. 54. p.). Végleges elpusztultának ideje ismeretlen. 3. 1401-ben a nevnai Treuteleké, de a vár lerombolását rendelték el az országnagyok. 1497-től a Csákyaké, akik újra felépítették a várat (Temes MVV 84. p.). 4. A századfordulón még sáncai, töltései látszottak (lásd uo. ih.). OHAT (Szabolcs m.) 2. Közép-, ill. törökkori említése nem maradt ránk. Németh, 1968. 132. p. említ Ohatmonostora közelében fönnállott földvárat Zoltai rajza alapján s feltételezi középkori nemzetségi központ voltát, vagyis urai az ohati monostor kegyurai lettek volna. 3-4. Lásd fentieket. OLCSVA (Szatmár m.) 2. Első említése: 1561-ben, amikor Báthori jelentette Zay Ferencnek, hogy Olcsván Serédi István erősséget emelt Kisvárdai István birtokán (Lukinich, 1913. 380. p.). Szétrombolása 1562-ben következett be, mikor Zay körülzárta a 400 főnyi őrség által védett, a Szamos és a Kraszna összefolyásánál épült erősséget. A tulajdonképpeni erősségen kívül volt itt egy fából készült külső erődítmény, amelyet Zay elfoglalt, s a belső várba szorult őrség pedig megadta magát. Elfoglalása után Zay szétromboltatta (Lukinich, 1913. 383-384. p.). ÓNOD (Borsod m.) 2. Első említése: 1406-ban (ZsO Il/l. 5092. sz.). Elpusztulása a XVIII. század elejére tehető. 3. Birtokosai az Olnodi Czudarok (Csánki I. 164. p. és 185. p.). XVI. századi birtoklására Demkó, 1914. 618. p. - tartozéka akkor nyolc falu. A XVII. századi ónodi uradalomra lásd Makkai, 1954. 138-140. p. A vár és tartozékai leírásai, összeírásai a XVII-XVIII. században: U et С II. 498. p. (1617.) - 498-499. p. (1636.) - 499. p. (1670.) - 500. p. (1670.) - 501. p. (1671.) - 501. p. (1676.) - 502. p. (1686.) - 503504. p. (1689.) - 504. p. (1720). - III. 255. p. (1722.) - 256. p. (1722.) - 256. p. (1724.). 4. A vár építése (király tudta nélkül kezdik meg), az ekörüli problémákra Csánki I. 164. - ZsO Il/l. 6805., 6808. (1409.). Oklevélkiadás PmO 244. és 260. p. Oklevelek: 1413. Dl. 10.061 és 10.073 - 1415. Dl. 10.332 és 10.333 - 1416. Dl. 10.416 1457. Dl. 70.250 - 1471. Dl. 17.157 és 16.976 - 1500. Dl. 20.988 - 1504. Leleszi konv. Prot. I. Fol. 169. (OL Filmtár С 40. doboz) - 1507. Dl. 46.818 - 1510. Dl. 22.048 és 93.753 - 1511. Dl. 93.755 - 1512. Dl. 22.367 és 103.097 - 1514. Dl. 26.156-57 1516. Dl. 26.172-73 és 26.169, 22.781, 25.585 - 1517. Dl. 26.183 és 26.156 - 1518. Dl. 26.216 és 37.191, 38.704, 23.083 - 1519. Dl. 25.606 - 1525. Dl. 49.542. A vár őrségére: 1600: 16. te. 1611-ben 120 lovas, 86 gyalogos (Acsády, 1888. 254. p.). 1638: 5. te. - 1655: 3. te. (500 lovas, 400 gyalogos) - 1672-ben 70 huszár, 100 hajdú (Takáts, 1908. 303. p.). A vár állapotára MűvReg 329. p. 640. sz. - Rjel 45. p. - Kemény, 1913. -Abaúj 97., 99-100., 102., 179., 181-182., 187-188., 213., 217., 223., 244-245., 233., 260., 267., 288-289., 293., 299., 300., 306., 317., 325., 329., 335., 343., 351., 366., 414., 418., 420. p. Ingyenmunkákra még: 1601: 21. te. (1600: 15. te. és 210