A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

legkorábbi időpontot, mikor még - mivel nem a hódoltság belsejében feküdt, mint később - átmenetileg 200 fényi őrsége volt. Törökkori képére: Evlia II. 214. p. KÁROLY (Szatmár m.) Románia 2. Első említése: 1473-ban „nec castrum neque fortalicium sed domum (lapideam) pro habitacione sua in oppido suo" - építtet Károlyi László (Károlyi II. 503. p.) - valójában mégis várat építettek, igaza volt a Báthoriak panaszának (Csánki I. 466. p.). A vár erődítményei még 1757-ben is épségben álltak, majd elbontották, s a főépület teljes átalakításával épült 1792-95-ben az új Károlyi-kastély (Éble, 1897. 3334. p.). 3. A birtok tulajdonosai mindvégig a Károlyiak. Birtokaikra lásd Csánki I. 495496. p. s az ott idézett irodalom. 4. A vár komolyabb erősséggé építése 1592-ben történt, mikor fallal, árokkal vetette körül Károlyi Mihály (Éble, 1897. 11. p. és Károlyi, 1911. 7. p.). Építésére lásd Éble, 1897. 14-17. p. - 1670 körüli állapotáról Károlyi IV. 488-490. p. - leírása: Evlia I. 95. p. (kicsi, szilárd, erős kőerődítmény, mély árokkal). Adatok még TMAO IV. és VI-VII. k., Asztalos, 1892. Irodalom és adatok: H. Takács, 1970. 220. p. Gerecze, 1906. 772. p. Kézirat: Soós XXII. k. f. 199-208. К ART A ...Sí (? m.) 2. Egyetlen említése 1628/29-ben (Defterek I. 432. p.), mikor 20 müsztahfiz és topcsi volt török őrsége. Elpusztulásának ideje bizonytalan. 3-4. Helyének lokalizálása még nem megoldott, egyetlen támpont, hogy a szegedi szandzsákban feküdt, tehát alföldi vár. KASZAPEREK (Csanád m.) 2. Egyetlen említése 1640-ben (Rlev 90. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Ismert fennállása alatt a törököké. A hozzá tartozó hódoltság kiterjedése ismeretlen. 4. 1640-ben építette a török: „ . . . Kaszaperek építéséhez hozzá fogtak volna az török, kivel szabadok, mert övék a föld is, az kételenség is ösztönzi; impediálni nem lehet, te csak légy vigyázatban igen igen jóban ..." - írta I. Rákóczi György fiának 1640. nov. 8-án (Rlev 90. p.). Lásd még H. Takács, 1970. 202. p. KÉR (Szatmár m.) 2. Első említés: 1289(?)-ben, mikor IV. László Szabolcs és Szatmár megyéknek megparancsolja, hogy Ubul fia Mihály ispán várának építésében segítsenek (AUO IX. 562. p. alapján ÁAL 215. p.). Elpusztulásának időpontja 1292. (CD VI/1. 220.). 3. A Balog-Semjén nemzetségé (Maksay, 1940. 160. p.). 4. Lásd fentieket. KEREKEGYHÁZ (Csanád m.) 2. Első említése 1484-ben (Borovszky II. 276. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. Utolsó ismert említése 1486-ból való (Borovszky II. 276.). 3. Uő. uo. ih. szerint a Lackfiaké, Csánki I. 691. p. szerint 1485-ben a Jaksicsoké, akiknek birtokaira lásd Csánki I. 711. p. 4. Lásd fentieket. KEREKI (Bihar m.) 2. Első említése: 1524. VIII. 16. (Dl. 36.616.) Korai említés még: 1528-ban, az egri püspök levelében (ETE I. 396. p.). A vár központi épülete és egyes falrészei ma is állnak, igaz, erősen átalakítva. 3. Birtokosai az 1570-es évek közepéig az Artándyak, majd Hagymássy Kristófé, 1590-től Bocskai Istváné stb. (Gyalókay, 1928. 271. p.). Birtokokra lásd Csánki I. 629. p. stb. 4. Az 1550-es évek eseményeiben jelentős szerepet játszik, a János Zsigmond és Ferdinánd párt közötti harcokban (Karácsonyi, 1902. - Bunyitay I. 415. p.. - Karácsonyi, 1896. I. 130-137. p. - Blev 1. p.). Mint Bocskai István várának, jelentős szerepe volt az 1604-ben kitört szabadságharc kezdetekor (Gyalókay, 1928. 270-271. p. sk.). 1665-ben a töröké, más Bihar megyei várakkal együtt (Lukinich, 1912. 557. p.). 1697., ill. 1701. évi állapotára U et С III. 227-228. p. További irodalom: Nagy, 1961. 64-65. p. - К. Nagy, 1884. 9-14. p. - Osváth, 1875. 519-532. p. - Jakó, 1940. 273. p. 204