A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

Mezősi, 1943. 279. p. - Basta I. 68., 109., 115. p. - Dankó, 1959. 65. p. - Ferenczi, 1962. 221-223. p. - Szilágyi, 1863. - Bihar MVV 122. p. - H. Takács, 1970. 220. p. - Kézirat: Soós XXXV. k.114-143. f. KERESZTÚR (Zemplén m.) 2. Első és egyetlen említése 1239-ben (Zemplén MVV 26.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Ekkori birtokosainak, birtokainak története felkutatatlan. 4. Lásd fentieket. KÉVE (Kéve m.) 2. Első említése 1073-ban (Ivánfy, 1872. 155. p.) XI. századi királyi vármegyeközpont (Pesty, 1880. 369-410. p. és Pesty, 1882. 281-282. p.). Elpusztulásának pontos időpontja ismeretlen. 3. Királyi vár (Csánki II. 115. p.). Királyi birtokokra még uő. uo. 122. p. 4. Anonymus a honfoglalás korára visszavetítve említi a várat, ahová Gálád menekült (SRH I. 91. p.). Történetének legfontosabb állomásait jól összefoglalja Csánki II. 115. p. a XV. század végéig. Lásd még Ivánfy, 1872. 149-174. p. Oklevelek: 1362. Dl. 49.715 - 1437 k. Dl. 13.137 - 1445. Dl. 44.511 - 1492. Dl. 46.178 - ? Dl. 50.012.; ZsO I. 474. sz. (1388.) - MTO 22. p. (1378/88 k.). 1552-ben a töröké (Juhász, 1935. 2. p.). További irodalom: Wertner, 1907. 192. p. (várnagyai: 1382, 1389.). Temes MVV 57. p. Milleker, 1913. 18-19. p. Irodalom: Gerecze, 1906. 886. h. a vár romjainak helyét is megadja. KEVI (Fejér m.) 2. Első említése 1503-ban egy oklevélben, - királyi vadászkastély (Pest MVV I. 122. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. Királyi birtok (uo. ih.). 4. Oláh Miklós is megemlíti az 1530-as évekre vonatkozóan. A török alatt erősség szerepéről nem tudunk. A várost 1686-ban vették árokkal körül, esetleges török támadásra számítva (Pest MVV I. 122. p.). KISDI (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése: Soós III. k. f. 176 szerint 1332-ben is említik. Oláh Miklósnál (Caput XI. „. . . deinde - Titeltől - Kysdy, Cabol et aliae plurimae arces partim in ipsa ripa Danubii, partim non procul sitae . . .")• XVI. század előtti viszonyaira lásd Csánki II. 140-141. p. egyben a lokalizálása is itt. KISMARJA (Bihar m.) 2. Első említés: 1524-ben, oklevélben - Kismarjai Benedek fia Lukács és Artándy Balázs fiai megállapodása: aki előbb hal el magtalanul, annak birtokát a másik fél, ill. annak leszármazói öröklik (Csáky 1/2. 553. p.). Várát Nadányi, 1938. 489. p. szerint a Rákóczi-szabadságharc leverése után császári parancsra rombolták le. 3. Kismarjai család mint birtokos, uradalmára Csánki I. 635. p. 4. A vár helyére Osváth, 1875. alapján Gerecze, 1906. 220. h. Lásd még Osváth, 1896. - Néphagyományra Ferenczi, 1962. 218-219. p. - Adatok még: Bihar MVV 100. p. KISVÁRDA (Szabolcs m.) 2. Első említése 1451-ben (Császár, 1964. 3. p.). Pusztulása az 1750-es években következett be (Éri, 1965. 32.). Megmaradt részeinek helyreállítása az 1960-as évek elején készült el. 3. Birtokosai 1584-ig a Várdaiak. Birtokaikat is leírja Éri, 1965. 6-22. p. További birtokosaira, építkezésekre uő. uo. 22-30. p. Még Csánki I. 506. p. 4. Oklevelek: 1481. Dl. 56.111 - 1528. Dl. 21.691. Kiadás: 1551. ETE V. 565. p. U et С I. 348-349. p. (1690). Építéstörténet, helyreállítás Császár, 1964. - történetének rövid öszefoglalása Gerő, 1955. 234-235. p. - Régészeti feltárásokra RégFüz 1011., 14. (1958-1960). 57., ill. 74-75., valamint 90. p. Történetére további irodalom: Éri, 1954. - Éri, 1961. - törökkori képére Evlia I. 98. p. Források még TMÄO III. és VII. k. - Adatok még Széli, 1890. 68-69., 139., 214. p. Lásd még H. Takács, 1970. 207. p. Gerecze, 1906. 755. p. - Pesty, Hnt Szabolcs m. 166. p. (1864). Kézirat: Soós XXII. k. f. 26-31. 205