A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

KABOL (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése az 1530-as években (Oláh Caput XI. - Bács-Bodrog MVV I. 29.). Elpusztulásának időpontja ismeretlen. 3. Uradalma és birtokosainak változásai kikutatlanok. 4. Az 1660-as években is áll vára, leírása Evlia II. 218. p. („Vára a Duna folyó partján, ötszög alakú, tömésfal kerítésű palánka . . .") Gerecze, 1906. 168. h. szerint maradványainak helye: „Dunaártér szélén" „hajdú-sánczok" romjai (irodalmat is ad). KAKÁT (Szatmár m.) 2. Első említése 1296-ban (castrum Kokoth) ÁUO X. 225. p. - Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosai a Hontpázmányok (Maksay, 1940. 129. p.). Hozzátartozó birtokok kiterjedése ismeretlen. 4. Említve 1393-ban is („Kakath wara" - Maksay, 1940. 129.). A helységnek mellette 1421-ben libera civitasokat megillető vásárjoga volt (lásd: uő. uo. ih.). KALLÓ (Szabolcs m.) 2. Első említése: A középkori vár építését 1282-ből tanúsítja egy oklevél (Koroknay, 1970. 61. p.). Ez elpusztulhatott, mert V. László 1457-ben adott várépítésre engedélyt (Magyar, 1970. 46. p.). Ez is elpusztulhatott, mert 1570-73-ban újra vár épült Kallóban (Koroknay, 1970. 60. p.). 3. Birtokosai a Kállaiak, s birtokaikra lásd Csánki I. 535-536. p., továbbá Magyar, 1970. 4. A vár történetének régészeti adatait összegyűjtötte Magyar, 1970. 41-51. p. A vár történetének jó öszefoglalása Koroknay, 1961. 73-89. p. - törökkori történetének rövid vázolása H. Takács, 1970. 219-220. p. Törökkori szerepére Lukinich, 1913. 372., 385. p. Őrségére: 1570-ben 200 német, 100 hajdú, 100 huszár (Takáts, 1908. 274.). - 1576-ból adat az őrség fizetésére - 4543 forint 65 dénár (Acsády, 1888. 252. p.). - 1611-ben 107 gyalogos, 107 lovas, 1612-ből a vár költségeire és zsoldra, 1642-ből a zsoldra van adatunk (uő. uo. 255-256. p.). 1647-ben őrsége 200 lovas, 200 gyalogos (Lukinich, 1911. 335. p.), 1660-ban Székely György kapitány alatt 50 karabélyos, 200 huszár, 200 magyar, 200 német gyalogos, akiknek évi zsoldja 81 350 forint (Takáts, 1908. 296. p.), 1672-ben 50 huszár, 50 hajdú (uő. uo. 303. p.). Lásd még Merényi, 1895. 402., 405. p. - A vár és várbirtok állapotáról Makkai, 1954. 395-403. p. (1646-1647. udvarbírói számadások.) - Rjel 1894. 46. p. Építésére Műv. Reg. 323. p. 474. sz. - U et С I. 308. p. (1664) - U et С III. 143. p. (1719 - romok, 1721 - ugyanarról). A vár javításáról, építéséről a XVI-XVII. században sorozatosan rendelkeznek törvényeink, Szabolcs megyét részben vagy egészben, Bereget, UngUgocsát rendelve hozzá (: 1574: 5. te. - 1578: 27. te. - 1597: 36. te. - 1598: 37. te. 1602: 14. te. - 1604: 8. te. - 1618: 15. te. - 1609: 61. te. - 1613: 8. te. 1622:36. te. - 1635:92. te. - 1638: 70. te. - 1647: 153. te. - 1649: 86. te. - 1655: 116. te. - 1659: 130. te. - 1655: 116. te. - 1662: 20. te. - FVA 561. p. - katonával való ellátásra 1681: 5. te. 13. § - építésére még Geőcze, 1894. 668. p. További adatok Nagy, 1961. 81. p. Basta I—II. igen sok említés és adat; Vlev 30-31. 35., 41-44., 47., 49., 61., 70-71., 73., 75. p. - TMÁO I-VII. k. sok adat. Hagyományokra Pesty: Hnt Szabolcs m. 230. p. Irodalom: Gál, 1970. - Gerecze, 1906. 756. h. - kézirat: Soós XXII. k. f. 71118. KALOCSA (Fejér m. Solti szék) 2. Első említése: 1387-ben, amikor várnagyát, István mestert említik, aki a sárközi érseki nemesek ispánja volt (ZsO I. 88. sz.). Pusztulása 1686-ban következett be, mikor a török elhagyta, felgyújtotta Buda elfoglalása után, de rendbehozták, csak az új érseki palota építésekor pusztult el teljesen (Winkler, 1913. 1-3. p.). 3. A kalocsai érseké, birtokokra lásd Csánki III. 306. p. stb. 1526 előtti történetére adatok még: 1520. Dl. 37.163, Wertner, 1907. 191. p. - PmO 165. és 258. p. 4. Török őrség fizetése BTSzK 490. 350. p. Török zsoldlajstromai 1543. és 1628/29 között ismertek (Defterek I. 7-9, 48, 71, 98, 122, 202, 432. p. Jelentősége ezek alapján igen kicsinek mutatkozik, hiszen többnyire félszáz körül mozgott őrsége, kivéve a 203