A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

2. Első említése 1571-ben. A szultán a temesvári pasának meghagyta, hogy a megkezdett palánk építését ne folytassa, de közben a pasa egyik palánk felfonásával elkészült, így nem hányatta el (Márki, 1895. 5. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. A terület valószínűleg Temesvár elfoglalása óta a töröké. A vár uradalmára - a hozzá tartozó hódoltság kiterjedésére eddig nem kerültek elő adatok. 4. 1590/91. évi török őrségére Defterek I. 377-378. p. Pesty: Hnt Arad m. f. 116. „ . . . azon időben mikor hazánk a török járom alatt nyögött, ez időben a török itt várat építtetett, melynek rom nyomai a község egy részében ma is nagyon láthatók .. ." Kő- és tégladarabok a területen. „A vár sántza ma is észlelhető; ámbár abban házak és kertek alakultak . . ." Lásd még Gerecze, 1906. 114. h.. Somogyi, 1913. 126. p. - Dankó, 1959. 13. p. - kézirat: Soós И. k. f. 194-195. ESZENY (Szabolcs m.) Szovjetunió. 2. Első említése: Zay Ferencet értesítette Báthory Miklós 1561-ben, hogy János Zsigmond a Ferdinánd párti Kisvárda és Atya várak ellenében megerősíti többek között Eszenyt is (Lukinich, 1913. 380. p.). 1564-ben már konkrét adatunk van az eszenyi erősség létéről (Lukinich, 1918. 115. p.). Elpusztulásának időpontja bizonytalan. 3. Birtokosai 1554-ben a Csapiak (Lukinich, 1918. 389. p.), akiknek ezenkívül Nagymihályfalván és Agteleken voltak birtokaik a megyében (uő. uo. i. h.). 4. Eszeny 1594-ben - közben Ferdinánd csapatai elfoglalták - újra János Zsigmondé lett, több kisebb várral együtt (Lukinich, 1913. 594. p.). Lásd még Gerecze, 1906. 753. p. - Szabolcs MVV 24. p. - kézirat: Soós XXII. k. f. 15-23. Utóbbi szerint 1615-ben is áll az eszenyi vár még. Maradványai a falutól Ny-ra, a „Kastélydomb" nevű helyen, itt a Tiszától kb. 100 m-re négyszög alakú kb. 15 m széles sánc, ettől D-re 15 perc gyalogút a pálos kolostor (a Tiszától 800 m). A falu házai a vár és a monostor romjaiból épültek. ESZTÁR (Bihar m.) 2. Első említése 1453-ban (Csánki I. 596. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. A Sztári (Esztári) család birtoka, birtokaikra lásd Csánki I. 640. p. 1553-ban az esztári várhoz 21 helység tartozott, s a magvaszakadt Esztáriak egész uradalmát a Dessewffyek kapták (Soós XXXV. k. f. 75.). 4. Adatok: Gerecze, 1906. 214. h. - Bihar MVV 76. p. - kézirat: Soós XXXV. k. f. 75. FÁBIÁNVARA (Békés m.) 2. Első említése 1391-ben (Karácsonyi, 1896. II. 102. p.). Pusztulásának ideje a XV. század végére tehető. 3. Már 1391-ben is a Simay családé. A Símay család XV. századi birtokaira lásd Csánki I. 662. p. 4. 1498-ban Félhalomhoz tartozó puszta (Karácsonyi, 1896. II. 102. p.). Lásd még Csánki I. 650. p. FEKETEBÁTOR (Bihar m.) Románia. 2. Első említése: a XVI. század első évtizedeiben már állnia kellett, mert Oláh Miklós Hungáriájában említi arx Feketebathor-ként (Oláh 24., ill. 28. p.). Végleges pusztulásának ideje ismeretlen. 3. A Toldi család ősi birtoka, uradalmára lásd Lukinich, 1918. 146. p. 4. 1556-ban az Izabellához hű Toldi Miklós várát a váradi püspök és Tahy Ferenc megostromolták, elfoglalták, földig lerontották, Toldi Miklóst lefejezték (Márki, 1877. 69. p.). Lásd még erre Bunyitay I. 415. p. De várát újra felépíthették, mert Evlia Cselebi megemlékezik róla: „ . . . a Fekete-Körös folyó partján, erdők és mezők között négyszögű erős vár. Tömésfala van . . ." Mély árkában a Fekete-Körös folyt (Evlia II. 230. p.). Továbbá lásd még: Bihar MVV 77. p. - Somogyi, 1913. 228. p. - Vlev 61. p. - Gerecze, 1906. 215. h. - kézirat: Soós II. k. f. 298-300. FÉLEGYHÁZA (Bács m.) Jugoszlávia. 2. Egyetlen említése 1529-ben, mikor Beriszló István szerb despota a törököknek elárulta Szentkláray, 1885. 119. p. szerint. További sorsára nincs adatunk. Épülésének ideje ismeretlen. 198