A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

3-4. Lásd még Érdújhelyi, 1903. 97. p. FELLAK (Arad m.) Románia 2. Első említése: 1530. (Temes MVV 45. p.) Elpusztulásának időpontja ismeretlen. 3. Birtokosai a Jaksicsok, birtokaikra Csánki I. 785. p. 4. 1551-ben először a töröké, majd 1552-ben végleg, 1595-ben újra magyar kézre kerül, de 1598-ban a törökök visszafoglalták és övék egészen 1695-ig (Temesvár MVV 45. p.). Lásd még Borovszky II. 177-179. p. - Miletz, 1876. 135. p. szerint néhány omladék mutatta még helyét. Törökkori képe Evlia I. 16-17. p. (a Maros partján, dombon, téglaépítmény). - Lásd még TMOkl 94. p. - Márki, 1892. 117. p. FÖLDVÁR (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első és egyetlen említése mint várnak 1639-ben, mikor török őrsége egy, a szegedi szandzsákba betört rablócsapatot megvert (Bács-Bodrog MVV I. 44. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen, valószínű még a XVII. század folyamán következett be. 3. Törökkor előtti birtokosaira Bács-Bodrog MVV I. 44. p. Uradalmának kiterjedése, hozzá tartozó hódoltság nagysága ismeretlen. 4. Földvár emléke Gradistye néven élt tovább (uo. ih.). FUTAK (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említés: 1422-ből, Castelleanus de Futtag (Csánki II. 135. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. 1422-ben a Garaiaké volt, akiknek birtokaira lásd Csánki II. 172-173. p. 4. 1422 után már nem szerepel a forrásokban. Lásd még Bács-Bodrog MVV I. 26. p. A törökkorban bukkan fel újra, az 1660-as években. Leírása: Evlia II. 218. p. („Régi művű erődítmény, egy kissé rongált is és méginkább hanyatlóban van . . . Vára a Duna folyó partján négyszögű, tömésfal kerítésű palánka . . .") Irodalom: Gerecze, 1906. 173. h. - kézirat: Soós III. k. f. 148-162. nagyszámú irodalmi hivatkozással. GÁLÁD (Temes m.) Románia 2. Első említése: 1469 - Mátyás király Szetgirolti Jánosnak és berekszói Hagymás Miklósnak, kérésükre megengedte, hogy azt a castellumot, melyet Gálád nevű birtokukon építettek, kőfalakkal és árokkal stb. vehessék körül (cum propugnaculis, menibus, fossatis, et aliis necessariis edificiis (Csánki II. 13.). Elpusztítva 1701-ben, az 1699. évi karlócai béke értelmében. 3. Birtokosait lásd fenn, az uradalomra Csánki II. 80. p. 4. Romjainak nyomát a századfordulón még látni lehetett (Milleker, 1913. 6. p.) - kézirat: Soós, Torontál m. f. 17-18. A török 1551-ben foglalta el (Torontál MVV 393. p.). GÉLÉN ES (Bereg m.) Szovjetunió 2. Első említés: 1366-ban állt már a vár, melynek lerontását az 1474: 29. te. rendelte el. A törvény teljesítéséről, ill. amennyiben teljesítették, annak időpontjáról nincs adatunk (Csánki I. 410. p.). 3. Birtokosai az Uporiak, birtokaikra Csánki I. 427. p. 4. Irodalmára lásd fentiek. GERLA (Békés m.) 2. Sem a közép-, sem a törökkorra vonatkozólag nincs várára írásos adatunk, pusz tulásának ideje is ismeretlen. 3. Birtokosai az Ábrámffyak, birtokaikra lásd Csánki I. 656. p. 4. A gerlai monostorral szemben, kis háromszög alakú szigeten állt, ahol Karácsonyi, 1896. II. 124. p. egy nagyobb épület alapfalaiban kastélyt (várat) vélt felfedezni. Lásd még Soós IV. k. f. 322-323. GILVÁCS (Szatmár m.) Románia 2. Első említés: 1324-ben (A II. 166. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. 1324-ben birtokosa a király, a XIV. század ezt követő időszakában a Gutkeledeké, Báthoriaké stb. Uradalmára lásd (Maksay, 1940. 141. p.). 4. Irodalmára lásd fentiek. GYULA (Békés m.) 199