A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

ság voltáról Pesty, 1882. 202-203. p. XVIII. századi állapotáról Vályi I. 439. p. Adatok még: Chobot, 1915. 368. p. - Pesty: Hnt Csongrád m. f. 8. - Gerecze, 1906. 273. h., valamint Katona, 1954. CSUROG (Bács m.) Jugoszlávia. 2. Első és egyetlen említése 1551-ből ismeretes előttünk (Bács-Bodrog MVV I. 71. p.). Elpusztulásának időpontjáról nem rendelkezünk adatokkal. 3. XV. század közepén Brankovics Györgyé, de ekkor még váráról nem tudunk, későbbi birtoklástörténete még felkutatásra vár, s uradalmának kiterjedése is (Csánki II. 146. p.). 4. 1551 decemberében Melkovics bég volt a becsei, becskereki és csurogi vár parancsnoka (Bács-Bodrog m.) Jugoszlávia. DAUT (Bodrog m.) Jugoszlávia. 2. Keletkezésének és pusztulásának ideje ismeretlen, az 1660-as években mint török erősség szerepelt. 3. Birtokosai a szekcsői Herczegek lehettek Csánki II. 188. p. szerint. Uradalmának kiterjedése eddig nem ismert. 4. Törökkori képét leírja Evlia I. 5. p. (1661. palánk, a Temes folyó partján, négyszög alakú, vesszőfonásos fallal). További adatok: Iványi, 1889. 61. p. - Iványi, 1884. 518. p. - kézirat: Soós III. k. f. 142-145. p. DEBRECEN (Bihar m.) 2. Első említése 1485-ből származik, midőn Corvin János herceget a budai káptalan ellentmondás nélkül bevezette Debrecen város, annak kúriája és vára birtokába (Dl. 37.661), ill. 1484: Dl. 19.003 - Civitas Debreczen cum curia et castello ibidem (Csánki I. 595. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtoklására lásd fentieket és Csánki I. 598. p. stb. 4. Várnagyát egy 1486. évi oklevél is említi (uő. uo. ih.). 1563-ból is van adatunk rá: „Oppídum Debrecen ubi nunc castellum erigi dicitur a filio regis Joannis" (Pettkó, 1884. 392. p.). DEREGNYŐ (Zemplén m.) Csehszlovákia. 2. Első említése 1678-ból ismert (U et С I. 111. p.). Elpusztulásának időpontjáról nincs adatunk. 3. A XVII. században a Daróczyaké, egyébként a Deregnyey család ősi fészke volt (Zemplén MVV 39. p.). 4. Említései még 1679-ből, 1681-ből és 1713-ból ismeretesek, mindannyiszor arxnak, ill. castrumnak nevezik (U et С I. 111-112. p.). A várkastély a községen kívül, a Labore partján áll (Zemplén MVV 39.). DEREKEGYHÁZ (Csongrád m.) 2. Első és egyetlen említése várának 1472-ből ismert (Dl. 93.453). Pusztulásáról, birtokosairól nincs egyéb adatunk. DIÓSZEG (Bihar m.) Románia. 2. Első említése 1278 körül (Györffy, 1966. 613. p.). Elpusztulása a Rákócziszabadságharc idejére tehető (U et С I. 123. p. - „castrum seu castellum, ex lapidibus et ligno, sumptibus . . . intervento interim factionis Rakóczianae tumultu, de potiori dirrutum (!), desolatum . . ."). 3. Vára első birtokosa Gutkeled nembeli Drug fia Péter, aki az egyedi monostort lerombolva, annak köveiből Diószegen tornyot építtetett magának (Györffy, 1966. 613. p. AAL 196. p.). Árpád-kori uradalmára Györffy uo. ih. 4. 1612. szept. 25-i oklevél is említi castellum Diozegh-et (Károlyi IV. 81. p.). Bihar MVV szerint (54. p.) a mai református templom helyén állt a vártemplom. Kézirat: Soós XXXV. k. f. 72. DOMAHIDA (Szatmár m.) Románia. 2. Egy összeírás említi 1730-ból a romokban heverő régi várat. Elpusztulásának ideje ismeretlen, akárcsak építéséé (U et С I. 131-132. p.). 3. 1730 előtt az ecsedi uradalom része volt (uo. ih.). 4. A község a XV. században még a Dománhidi családé, lásd Csánki I. 493. p. DOMBÓ (Kéve m.) Jugoszlávia. 196