A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

dített jellege egyre inkább puszta dísszé vált, komoly katonai jelentőségük nem volt. Ahogy a haditechnika fejlődése előrehaladt, annál nyilvánvalóbbá vált nem katonai jellegük.

5 A várkastélyokból a kastély formába való átmenet nagyjából akkor indult meg nálunk, mint Európában (XV. század), de a folyamatot a török-magyar háborúk jó másfél századdal visszavetették. A fallal körülvett város, az erődített templom és kolostor neve annyira nyilvánvalóan körülírja már önmagában is a jelölt fogalmat, hogy úgy véljük, külön magyarázatuktól el is tekinthetünk. Ezek a váraktól építészeti, jogtörténeti, katonai szempontból élesen elkülönülnek. Éppen ezért adattárunk ezek feldolgozására nem vállalkozik. De összegyűjtésük fontosságát, kutatásuknak a várakéhoz képest nagy elmaradását itt is szeretnénk hangsúlyozni/' Az azonos formák ismétlődése (pl. a várnál és a fallal körülvett városnál) nem ugyanazt a tartalmat takarja, nem ugyanazt a célt szolgálja. Itt a jogi ismérvek a döntők! A vár és a várkastély jogilag egy-egy családé általában, s viszonylag kisszámú ember befogadására épült/' A fallal körülvett város, noha felsőbb ura van (a király vagy magánföldesúr), lényegében önmagát kormányzó közösség lakóhelye. Az erődített templom egyházi építmény, de a templomot kerítő falak bezárta hely a város - vagy a falu - tehát a közösség - s nem az egyház tulajdona. Az erődített monostor elvileg szintén közösségi tulajdon, de nem világi, hanem egyházi közösségé, a rendház szerzeteseinek összességéé. Fenti jogi feltételek természetesen kihatottak a különböző célt szolgáló objektumok építészeti képének kialakítására is. Adattárunk anyagának értékelése szempontjából azonban nem is utóbbiak lényegesek, hanem az, hogy elveinket miként tudjuk alkalmazni a gyakorlatban. Tehát ebben az esetben élesen el tudjuk-e határolni a gyűjtött anyagban a várakat, várkastélyokat és erődített udvarházakat, őszintén ki kell jelentenünk, hogy sok esetben az elkülönítés - a rendelkezésünkre álló forrásanyag elégtelen volta miatt - vitatható, vagy egyenesen lehetetlen. Kutatásunk területileg az Alföldre terjedt ki. Nem a teljes földrajzi értelemben vett Alföldre" - az magába foglalja a dunántúli Mezőföldet, a Szerémséget stb. is -, hanem a Duna és az Északi-középhegység, valamint az erdélyi hegyek határolta vidékre (kb. 100 000 knr-nyi területet jelent ez). A Duna határvonalnak tekintése - úgy tűnik - történelmileg indokoltnak vehető, a Dunántúl és a Szerémség fejlődése ugyanis alapjait, lehetőségeit tekintve lényegesen eltért az alfölditől. Tudatosan nem a mai országhatárok közé zárt területet kutattuk, hiszen az anakroznizmus lett volna. Az adatok összegyűjtésével és közreadásával az is volt a célunk, hogy amennyire erőnktől telik, a szomszédos országok kutatását is segítsük, ösztönzést adjunk a további kutatásra, adattárunk kiegészítésére. A magyarországi várkutatásban egyébként már régebben is fölmerült valamiféle várkataszter terve. Tartalmazott ilyen jellegű részt Könyöki József „A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra" с 1906-ban megje3 Az erődített udvarházak tárgyalásánál alapvető megállapítások olvashatók: B. Nagy, 1970. 17. 4 Gerő, 1970. 248. Minden erődített épületet elkülönítés nélkül tárgyal. 5 A sokak által hangoztatott feladat, ti. a vár a környék népét védené azáltal, hogy veszély esetén falai közé menekülnek, csak íróasztal melletti okoskodás. 6 Az Alföld legújabb földrajzi meghatározását lásd Tt Lex I. 106. 178