A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

lent műve is, melyben megyénként csoportosítva közzétette a középkori Magyarország általa ismert várait, a római kori castrumokkal és őskori földvárakkal együtt 279-297. oldal). Igen sok vár adatait tartalmazta Gerecze Péter műemlékjegyzéke is (Gerecze, 1906.). A kéziratos anyagok közül legjelentősebb Soós Eleméré, valamennyi eddigi várkataszter közül ez a legterjedelmesebb és adatokban leggazdagabb.' Óriási munkájának érdemeit tévedései sem csökkentik lényegesen. A teljes középkori Magyarország váranyagának összegyűjtése egy ember munkaerejét jelentősen meghaladja s e munkálatokhoz még hiányoznak a feltételek. Az alföldi váranyag összegyűjtése viszont azért látszott nagyon is időszérűnek, mert tudományos közfelfogásunkban elterjedt az a nézet, hogy az Alföldön nem épültek várak, illetve a többi tájakhoz képest nagyon kevés. Ezt a vélekedést földrajzi okokkal indokolták. Elérkezett az ideje annak, hogy ezt a tudományos közhelyet megvizsgáljuk közelebbről is. Az alföldi várak kutatásának elmaradottsága hasonló az egész táj középkori múltja vizsgálatának elégtelenségéhez. A rendelkezésünkre álló feldolgozások elsősorban történetiek. Az alföldi várak régészeti kutatása csak a ma is álló falazott várak kutatására korlátozódott - kifejezetten műemlékvédelmi célzattal. Csak néhány kivételt sorolhatunk föl: pl. Sámsonvára Doboz határában, Szabolcs vára stb. Az eddigi kutatások eredményeit is csak kisebb részében tették közzé - általában csak az építészettörténeti vonatkozásokat. Az előkerült tárgyi anyagból csak mutatóban közöltek néhányat. így a várak belső életéről még ma is csak keveset tudunk. A régészeti összefoglalások előzetes jelentés-szerűek, történelmi forráskutatás nélkül készültek. Történészeink viszont rendszeresen nem foglalkoznak várainkkal. A kutatás kettéválása éppen az utóbbi negyedszázadban következett be, furcsa paradoxaként a sokat hirdetett komplex feldolgozás elvének. A forrásanyagok közzététele is lelassult. Nagyon keveset ismerünk még ma is a XVI-XVII. századi felmérésekből, inventáriumokból, kimutatásokból, számadásokból, jelentésekből stb. Ezek az anyagok jórészt a bécsi és más nyugati levéltárakban hevernek. Kutatásuk 1945 óta alig haladt előre. Fentiek következtében adattárunk érthetően hiányos és aránytalan, tehát belőle messzemenő következtetések nem vonhatók le. A X-XVII. századi alföldi vártörténet fontosabb állomásai azonban ennek alapján is eléggé plasztikusan kirajzolódnak. Alábbiakban megkíséreljük vázlatosan összegezni az eddigi eredményeket gyűjtésünk alapján.

8 Első alföldi váraink építésének története és történelmi szerepe a leginkább homályos. Adattárunk alapján kb. huszonöt vár fennállása tehető az 1241-et megelőző időszakra. A várispánsági székhelyek többsége, amennyire az eddigi történelmi feldolgozásokból következtetni lehet, már a XI. század első felében léterejött. Az ispáni vár bizonyára számos esetben eredetileg X. századi nemzetségi központ volt. Pontosabb építési időhatárok az írott források hiányos volta, a régészeti kutatás tervszerútlensége, illetve teljes hiánya miatt bizonytalanok legtöbb esetben. A megye- és nemzetségi központok kutatása csak a legutóbbi években indult meg és gyors előrehaladást továbbra sem várhatunk. így egyelőre több7 Soós (Az anyag feldolgozásának vázlattervével). 8 A továbbiakban egyes várakra való hivatkozásoknál irodalmat nem adunk, lásd az adattárat. 12* 179