A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Régészet, Ókortudomány - B. Angyal Katalin–Balla Lajos: Studia Dacia
2. Oltárkő; lh.: Inláceni (Enlaka). Paulovics L, Dácia keleti határvonala és az ún. „dák"-ezüstkincsek kérdése. (Kolozsvár, 1944) 47., 8. kép.=AE 1967, 418. A lelőhely valószínűleg a fontos északkelet-dáciai auxiliáris táborhely 1 " canabae-jának területére helyezhető, vö. Paulovics I., i. m. 45., 7. kép. IOM j Eros j Zotici (tilius) / SIC v. 1. s. - Paulovics az utolsó sorban a SIC betűket Sic(ilia)-ra oldotta fel, míg újabban I. I. Russu, AMN 1 (1964) 189-, No. 6. és N. Gostar, Arh. Mold. IV. (1966) 177-. a sig(illarius, -illariarius, -narius, -nifex, -nificus), illetve a sig(num) olvasatokat ajánlották. Abban, hogy Paulovics feloldása teljesen valószínűtlen, egyet kell értenünk Russu-val és Gostar-ral, 20 magunk részéről azonban a s(acerdos) I(ovis) C(imisteni) olvasását részesítenénk előnyben. A valószínűleg bithyniai helyi istenség, amelyet előbb Zeus-szal, 21 majd a római főistennel, Iupiter optimus maximus-szal azonosítottak, Dáciában másutt is kultuszban részesült: neki szentelt kőemlékeket ismerünk Apulumból (a táborvárosból) és az Erdélyi Érchegység aranybányáinak területéről. 22 A dedikálok feltehetően minden esetben orientálisnak tekinthetők, s kisázsiainak kell tartanunk görög neve után az énlakai oltárt állító s(acerdos)-t is. 23 Kisázsiaiak, illetve keleti származásra utaló görög nevű személyek Dácia legtöbb fontosabb településén kimutathatók - helyenként zárt csoportokban -, bithyniaiakat Apulumból és az aranybányák adminiszratív központjából: Ampelumból (Zlatna=Zalatna) ismerünk. 24 Egy kb. 196-ra datálható apulumi épületfeliratot OB HONOR. PATRONAT. COLL PONTOBITHYNOR. állított a colonia Apulensium Augustalisa. 2 ' Dácia területén jelentős 19 Vö. Paulovics I., i. m. 43-.; Szilágyi ]., A dáciai erődrendszer helyőrségei és a katonai téglabélyegek. DissPann П., 21. (Bp. 1946) 17.; M. Macrea, Omagiu lui C. Daicoviciu. (Bucuresti, 1960) 339-.; stb. 20 Vö. Ballá L., Vizsgálatok . . . „Feliratkatalógus". 21 Ld. С Daicoviciu, Dacia VII-VIII. (1937-1940) [Bucuresti, 1941]; 301, No. 8.; I. BerciuAl. Pópa, Latomus 22 (1963) 68.; uők., Apulum V. (1965) 167-. 22 Apulum: L Berciu-Al. Pópa, i. m.; AE 1964, 185-6. IOM Cimisteno - Primus et Primianus ill. Aurelius Iulianus; II-III. század fordulója körül. Abrud, Bucium Izbita.; С Daicoviciu, i. m., Myron dei Kimisteno - (görög nyelvű felirat). Aur. Iulianust kivéve peregrinusok. 23 A latin nevekre ld. 1. Berciu-Al. Pópa, i. m. ; Myron, Eros, Zoticus: W. Papé, Wörterbuch der griechischen Eigennamen. (Brunschweig, 188) 392-., 964-., Ld. még Kerényi A., A dáciai személynevek. (Die Personennamen von Dazien) DissPann I., 9. (Bp. 1941) 155-. s. v. és Ballá L., Vizsgálatok . . . „Személynevek". A Iulianus és Primus latin cognomina Dácia keleti eredetű népessége körében gyakran előfordulnak. - Eros Zotici (filius) természetesen nem rabszolga volt (így I. I. Russu, AMN 1, 1964, 189-. No. 6.), hanem egyike a dáciai feliratokon számos esetben kimutatható orientális peregrinusoknak, ld. Kerényi A., i. m. és Ballá L., i. m 24 Apulum: Cserni В., in: Az Alsófehérmegyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Egylet Évkönyve 13 (1904) 130.; Ampeluni: CIL III 1324 ,,tota corrupta est". A személynév talán: Asclepius [qui] et Asclep(iades?) cives Bithinum (sic); Dolgozatok VII., 1916. 2., 77. Alexandrianus civi Bithynus; Tatius Lucius, Antoninus, lulus, Lucilianus filii, Lucia mater. - Ld. még fentebb a IOM Cimistenus-nak emelt kőemlékeket Apulumból és Abrudból: 22. jegyzet. Bithyniából származott személyek tehát Dáciában elsősorban Apulumban és környékén (Ampelum, Abrud) mutathatók ki, valószínű azonban, hogy a görög, ill. kisázsiai neveket viselő személyek jelentős része szintén Pontus-, Bithynia tartományból került ide. Vö. Ballá L., Vizsgálatok ... és Kercnyi A., i. m.' 151-., 155-. Ezekhez újabban Id. L. Zgusta, Kleinasiatische Personennameen. Prága 1964. 25 Cserni В., i. m. (24. jegyzet); a kutatás számára nehezen hozzáférhető feliratot teljes szövegében idézzük: [. . .] PRO SALUTE IMP. SEPTI / MI SEVERI PFRTENACIS AVG. ET AURÉL. / ANTONINI CAESAR. M. IVL. QUORINUS / AVG. COL. APVL. OB HONOR. PATRO / NAT. COLL. PONTO-BITHYNOR. IANVAS / ET VALVAS AD INTPOITUM 173
