A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Régészet, Ókortudomány - B. Angyal Katalin–Balla Lajos: Studia Dacia

FELIRATOK DACIA 1. Micia (Vetel=Vecel), oltár. O. Floca, MCA 1(1953) 763- No. 6 IOMD Цоттадепо ? -onservatori ?) / lul. Troph/im(us) vo(tum) s(olvit). - Valószínűleg orientális, esetleg libertus. A névre: A. Kerényi, Die Personennamen von Dazien. DissPann I., 9. (Bp. 1941) 74-., 155-. 181. 183-. s.v. Iulius, Trophimus. 2. Apulum (Alba Iulia=Gyulafehérvár). CIL III 7791 [ ] / Co[mmagen ?]o I (sjac(rum) per An'tiochu(m) sa/cerdos (!) / loci. - Orientális, esetleg Commagene-ből. A névre: A. Kerényi, i.m. 158. L. Barkóczi, Acta ArchHung 16 (1964) 305. Peregrinus; minden valószínűség szerint Dolichenus-pap volt, vö. P. Merlat, Rép. No 28-29. AE 1965, 30., P. Merlat, Jupiter Dolichenus, 1903. Ampelum (Zlatna=Zalatna), Oltár. CIL III 7832=P.Merlat, Rép. No. 27. Deo (aeter ?) / n(o) [C]omm/ac(eno) Dulc(eno) [ ] 4. Uo., oszlop. CIL III 7834 (1301 a)=P. Merlat, Rép. No. 28. IOM / Comma; genorum I (a)eterno Ma/rinus Majrian(us) Bas(si íil.) / sacerdos I/OM D(olicheni) pro s(ulate) s(ua) / suorumq. o/mnium vot(um) (solvit). - A személynevet Merlat így olvasta: Marinus Marian(i) Bas(sus). A szír névadásra, illetve a sémita személynevekre 1. L. Ballá, Acta ArchHung 15 (1963) 225-. további irodalommal és A. Kerényi, i. m. 186. Valószínűleg peregrinus volt. 5. Uo., oszlop. CIL III 7835 (1301 b)==P. Merlat, Rép. No. 29. IOMD el / deo Com/maceno / Aurél. / Marinus j [et] Adde / Barseme/i et Ocea/nus So/cratis sa/cerdotes / v. 1. p. - II. század 2. fele, III. század eleje. A nevekre ld. az előbbi feliratot, valamint S. Sanie, Dacia NS 14 (1970) 236.; I. I. Russu, AMN 6 (1969) 177.; A. Kerényi, i.m. 175. 178. Mind sémiták, illetve keletiek voltak. Dolichenus-papok, ld. fentebb: No. 2. 6. Säcädate (jud. Sibiu), publikálatlan. I. 1. Russu, AMN 6 (1969) 182.; TIR L 35 Bucarest. Romula-Durostorum-Tomis. (Bucarest, 1969) 64. s. v. Säcädate. ЮМ Do[licheno] Com(mageno] V ( ]. Russu id. olvasása, illetve kiegészítése még módosulhat, pl. o. így: IOM Do[l. et deo] Cofmag.] etc., vö. fentebb: No. 5. PANNÓNIA INFERIOR 7-8. Rittium (Surduk=Szurduk), két oltár azonos szöveggel. CIL III 10243 a-b.=P. Merlat, Rép. No. 63-4.=^/. Brunsmid, Kameni spomenici Hrvatskoga Narodnoga Muzeja u Zagrebu. I. Antikni spomenici. (Zagreb, 1904-1911) 127-., No. 225-6. IOMD et deo paterno / Com(m)ageno M. Aur. Ap/ollinaris dec. m(unicipii) Mur/selensium v. s. 1. m. - IOMD et deo patem(o) / Com(ma) депо M. Aur. Apol/linaris dec. т. Mur/selensium v. s. 1. m. - A két oltár egy időben készült. A névre: L. Barkóczi, i. m. 305.; G. Alföldy, Die Personennamen in der römischen Provinz Dalmatia. (Heidelberg, 1969) 153. Rittium-ra és a Mursa melletti Mursella-ra: TIR L 34 Budapest, Aquincum-SarmizegetusaSirmium. (Budapest, 1968) 96. s. v. Rittium, 82. s. v. Mursella. - A dedikáló valószínűleg azonos Aurelius Apollinarius sac (erdős IOMD)-val, Id. P. Merlat, Rép. No. 63-4. és 62. (Acumincum=Stari Slankamen, vö. TIR L 34 Budapest, 23.) - II. század vége vagy III. század Noricum. 169