A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Régészet, Ókortudomány - B. Angyal Katalin–Balla Lajos: Studia Dacia

Ügy tűnik, deus Commagenus alakjának Nyugaton nem alakult ki egyöntetű megfogalmazása. Azok a feliratok, amelyek egyértelműen önálló istenségre engednek következtetni (4, 5, 7-8, 10), nem árulnak el többet, mint az istenséghez fűződő vallási elképzelések commagenei eredetét, hátterét. A magnus jelző keleti istenségeknél gyakori,

5 a paternus (7-8, 11) pedig a Nyugaton tisztelt szír istenségeknél nem egyszer felbukkanó patrius-szal azonos, tehát a feliratállító hazai istenségének - deus patrius-ának - mellékneve.

6 Több felirat megfogalmazása, illetve dedikációja deus Commagenus-nak Iupiter Dolichenusszal (1, 3, 6, 9) és IOM Aeternus-szal, illetve deus Aeternus-szal (4, 3) összeolvadását tükrözi (ld. lentebb). 2. A Iupiter Dolichenus tiszteletével kialakult szoros kapcsolat a deus Commagenus-kultusz minden emlékéből világosan kitűnik, még az esetben is, amikor a dedikáció nem említi a Doliche-i Ba'al-t: IOMDC (1), deo [aeter ?] n(? o) [Cjommag. Dulc(eno) (3), IOMD et deo Commaceno (5), IOM Do(licheno] Com[mageno] (?) (6), IOMD et deo paterno Com(m)ageno (7-8), Dolichenus-szobor talapzatán: pater[no deo) Comogeno (!) (11), IOMDDC (9), . .. ex praecepto lOMD(olicheni) ... dei (6) magno Comma[g.J (10),... sacerdos IOMD (4). - A név szerint ismert feliratállítók egy kivételével - minden valószínűség szerint - mind a Dolichenus-kultusz funkcionáriusai voltak (sacerdos IOMD: 4, sacerdotes: 5, sacerdos loci: 2, sacerdos ?:7-8, 11, candidatus et patrónus huius loci: 10). A feliratok arra engednek következtetni, hogy deus Commagenus-t általában Iupiter Dolichenus-szal együtt, közös szentélyben - a Dolichenum-ban - részesítették kultuszban,

7 vagy ritkább esetben olyan külön kultuszhelyen, amelyet a Dolichenum szent körzetéből alakítottak ki:

7a . . . ex praecepto IOM D(olicheni) . . . maceria s(ae]psit loc(um) sacr(um) dei (!) magno Comma[g.) (10), [—] Co[mmagen)o per Antiochu(m) sacerdos (!) loci (2). IOM Dolichenus és deus paternus Commagenus kapcsolatára, egyszersmind a két istenség egymás mellett álló, külön kultuszhelyeire utalhat a két azonos szövegű, azonos személy által emelt Rittium-i oltárkő (7-8). Két ampelumi feliraton (3, 4) a Dáciából több feliratról ismert IOM Aeternus, illetve deus Aeternus" - egy nagy sémita istenség - alakjával olvad össze deus Commagenus tisztelete - Iupiter Dolichenus kultuszának keretei között. Ezekből a szórványos adatokból is kitűnik, hogy deus Commagenus tiszteletének nem volt saját, elkülönülő szervezete - illetve ilyen nem mutatható ki -; az istenség al5 Ld. pl. o. CIL III 10998, vö. Z. Kádár, Die kleinasiatisch-syrischen Kulte zur Römerzeit in Ungarn. (Leiden, 1962) 55. 6 Vö. pl. o. Dáciában: CIL III 7954, A. Betz, Omagiu lui C. Daicoviciu. (Bucuresti, I960) 3?-.; A. Stein, Die Reichsbeamten von Dazien. DissPann I. 12. (Bp. 1944) 59., 63.; Pannoniában: Fülep F., Intercisa I. AH 33. (Bp. 1954) K. No. 326. Moesia Superiorban: L. Zotovic, Les cultes orientaux sur le territoire de la Mésie supériure. (Leiden, 1966) 104-. No. 50. 7 Mint a szintén commagenei istenséget: Turmasgad-ot Dura-Europos-ban, /. F. Gilliam, i. m. 114-., 131-. A dáciai feliratokra ld. most: I. I. Russu, i. m. 185. Iupiter Heliopolitanus és Dolichenus kultuszának kapcsolatára ld. P. Merlat, Jupiter Dolichenus, 122.; /. F. Gilliam, i. m. 119., 131. Felvethető, hogy a dáciai Miciában Iupiter Turmazgades szintén a Dolichenum-ban, ill. Iupiter Dolichenus-szal közös szentélyben kapott kultuszt a cohors II Fl. Commagenorum katonáitól. 7a A locum sacrum fogalmára Id. G. Wissowa, i. m. 467-. 8 Az istenségre: F. Cumont, RO

4 (Paris, 1929) 120.; A dáciai kultuszra: D. Isac, Apulum 9 (1971) 537-. Ampelumból is ismert: CIL III 1301, 1286. 165