A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Régészet, Ókortudomány - B. Angyal Katalin–Balla Lajos: Studia Dacia
V. В. Angyal Katalin-Balla Lajos Deus Commagenus A néhány nyugati - dáciai, kelet-pannóniai, noricumi és rómavárosi feliratos emléken említett szír istenséget, akinek tisztelete Iupiter Dolichenus kultuszával szoros kapcsolatban mutatbató ki, a vallástörténeti kutatás eddig viszonylag kevés figyelemre érdemesítette. 1 Az értelmezés nehézségeit jelzi, hogy legutóbb I. I. Russu,- aki a dáciai szír ethnikumra, istenkultuszokra etc. fényt vető epigráfiai forrásadatok és szobrászati emlékek rövid összeállítását adta, deus Commagenus tiszteletének emlékeit a Dolichenus-kultusz emlékanyagán belül sorolta fel, tehát a commagenei istenséget mintegy nem tekintette önálló istenalaknak. Pedig deus Commagenus nem utolsó sorban éppen a - hellenisztikus-keleti vallásosságtól erősen átszőtt - dáciai kultuszélet vonatkozásában keltheti fel az érdeklődést: a neki szentelt feliratok az al-dunai tartomány területén sűrűsödnek. Különös figyelmet érdemel még deus Commagenus alakja Iupiter Dolichenus tiszteletével kapcsolatban, annál is inkább, mivel P. Merlat' alapvető összefoglalásai nem tulajdonítottak jelentőséget a kultusznak. A következőkben a kultusz általunk elért feliratos emlékeinek összeállításával és főként epigráfiai-történeti vizsgálatával elsősorban a forrásanyag alapján adódó jelenségek és problémák körvonalazására, megfogalmazására törekszünk. 4 1. Az istenség neve a következő alakokban fordul elő a feliratokon: deo Commaceno (5), deo paterno Com(m)ageno (7-8), pater(no deo) Comogeno(l) (11), dei (!) magno Comma[g(enornm vagy -eno)] (10), deo [aeter ?)n(o?) (C)ommag(eno vagy -enorum) (3) -IOM Commagenorum (a)eterno (4) - IOM D(olicheno) d(eo) Cfommageno ?) (9), IOM D(olicheno) C(ommageno ?) (1), IOM Do(licheno) Com[mageno] (?) (6) - [—) Cofmmagenjo (?) (2). - Feltűnik, hogy a biztosan azonosítható dedíkációk az istennevet kivétel nélkül másmás alakban tartották fenn, illetve az, hogy a feliratállítók az istenséget minden esetben eltérő néven invokálták (a 7-8. feliratokat azonos személy emelte). 1 G. Wissowa, RuKdR 2 (München, 1912) 362. Anm. 1.; F. Cumont, „Dolichenus" PE 5 (1905) 1280.,- A. H. Kan, Juppiter Dolichenus, Sammlung der Inschriften und Bildwerke (Leiden, 1943) 55., No. 28-30., 62., No. 58., 77., No. 103.; P. Merlat, Jupiter Dolichenus. Éssai d'interprétation et de synthase. (Paris, 1960) 1.; Id., Repertoire des Inscriptons et Monuments figures du culte de Jupiter Dolichenus. (Paris-Rennes, 1951) No. 27-28., 63-66. (Ld. még No. 127., 195.); /. F. Gilliam, The Excavations at Dura-Europcs, Preliminary Report IX, 1935-1936. III. The Palace ot the Dux Ripae and the Dolicheneum. (New Haven, 1952) 133-., not. 14.; ld. még pl. о. /. Dobiás, Bidluv Sbcrník (Melange Bidle) (Praha, 1928) 41. 2 /. L Russu, AMN 6 (1969) 181-. 3 P. Merlat, i. m. (1. jegyzet) 4 Ld. a dolgozat végén a feliratokat. 164