A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Módy György: A mai Hajdú-Bihar megye területének XVI–XVII. századi település- és birtoklástörténeti képe

Módy György A MAI HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETÉNEK XVI-XVII. SZÁZADI BIRTOKLÁS- ÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI KÉPE Vizsgált területünkre a XV-XVI. század fordulóján is a Hunyadiak alatt újból kiemelkedő jelentőségű debreceni uradalom birtoklásának alakulása, helyzete volt elsősorban hatással. Az uradalom 1510-től Szapolyai Jánosé, de egyes tartozékait a Szapolyai család már Zsigmond idejében zálogba vette. János király az uradalmat pártja régi támaszainak, az Ártándy testvéreknek adományozta, akik az adományozást megelőzően vették meg a Hunyadiak korában még nem állandóan a debreceni uradalomhoz számított tizenhárom falut, mezővárost és tizenegy falut. Az uradalom központját, Debrecent a kortárs Verancsics ,,az illetve mezővárost, köztük Nánást, Dorogot, Nádudvart és Csegét. Ehhez kapták még Újváros ország legnagyobb és leggazdagabb városának" nevezte. Vidékünkről korábban a Szapolyaiak tokaji uradalma tartozékaként említett négy falu, illetve pusztabirtok sorsa kapcsolódik újból a debreceni uradalomhoz. 1526 után Ferdinánd és Szapolyai János harcai viszonylagosan megkímélték területünket. A falvak népe többet szenvedett a két király között többször is pártállást cserélgető földesurak zaklatásaitól. Szolnok várának 1552-ben történt eleste után azonban megindult a közvetlen hódoltatás lassú, de feltartóztathatatlan folyamata. Sok esetben a behódolásnál is szomorúbb sors várt azokra a településekre, melyek arra a senkiföldjére estek, ahol az életet és vagyont pusztító portyák, hadjáratok folytak. Lássuk a birtokviszonyokat ebben az időben. 1552-54-ben a váradi püspökségnek egész, illetve részbirtokai voltak tíz faluban, köztük Püspökladány és Keresztes. A váradi székeskáptalan hat faluban, a kisprépostság az oklevelesen először ekkor említett Furtán, a nagyprépostság két faluban birtokol. A váradi Szent István káptalannak is van egy faluja, a debreceni plébános pedig Szováton földesúr. Az egri káptalané Szentmargita és Polgár, a leleszi préposté Konyár részbirtoka. A világi nagybirtokosok közül elsőnek a már a XV. században is jelentős Csákyakat említjük. Körösszegi uradalmukhoz tizenhárom falu részbirtoka tartozott vidékünkről. Az ugyancsak nagymúltú Bajoniak birtokait Bajom vára mellett tizenkilenc faluban, illetve mezővárosban találjuk meg. A szabolcsi részen egyetlen nagy uradalom volt, a Báthoriaké. Legnépesebb település ebben az uradalomban, mely vizsgált területünkre esik. Böszörmény, Báthori Andrásé. Emellett egész vagy részbirtokaik voltak Adonyban, Tedejen és Szentmártonon. A valamikor befolyásos Kisguthi családnak viszont már csak nagygúti és kisgúti részei vannak meg. A Telegdiek Andaházán, a Perényiek Hosszúoálviban bírtak n^bánv portat. A középbirtokos családok közül a Toldiak birtokolnak Tóidon és még három faluban, a Szepesiek Szepesen és még nyolc faluban, köztük a Debrecen déli határára épült Boldogaszszonyfalván. A Parlagiaknak a családnak névadó faluján kívül öt faluban, a Zelemérieknek pedig Zelemér mellett három faluban vannak birtokaik. A Derzsiek Nádudvaron és Zeleméren őriztek meg részbirtokokat. Külön kell említenünk két, a XVI. század első harmadában területünkön feltűnt nagybirtokot: a Serédi Benedekét, akinek Nánás, Hatáz, Dorog, Vid, Vámospércs mellett még hat faluban vannak részbirtokai és enyingi Török Jánost, Debrecen földesurát, aki Sámsonban, Újvároson, Szoboszlón, Szigeten, Nádudvaron, Tégláson, Macson és Hegyesen is birtokos. A XVI. század derekán igen jelentős tehát az egyházi nagybirtok részesedése területünkön, a porták V;r

a pedig öt nagybirtokos kezén egyesül. Az összes porták kevesebb mint egyharmada esik 8-9 középbirtokos családra és a kisnemesség jóformán csak a teljes birtokterület Va'án él. Ilyen jellegzetes kisnemesi birtokok Sáránd, Fancsika, Sáp, Váncsod, Álmosd, Hort és Angyalháza. A Körös és Maros közének török kézre jutása után megkezdődött Bihar megye közvetlen hódoltatása: 1555-ben már Debrecen mellett 19 település adózott a töröknek. A szabolcsi területről ugyanebben az évben 14 falu és mezőváros hódolt meg, köztük Szoboszló, Nádudvar, 72