A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: Possessores et vicani vici Vindoniani (Ad CIL III 10 570 = 3626)

Ballá Lajos Possessores et vicani víci Vindoniani (Ad CIL III 10 570 = 3626) Szabó István emlékének Az aquincumi polgárvárostól északra, Békásmegyeren előkerült oltárkövet

1 a középső oldalra vésett, alsó részén erősen rongált felirat szerint [Iupiter optimus maximus-nak], luno reginának, Minervának és az összes többi istenségnek

2 állították - ex voto - a possessores vici Vindoniani: Aur. Aepictetianus sac, Aur. Vettianus equo publico, [. . .] Victorinus decurio (col. Aquincensium), [...], (. . .] ve[t(eranus)], [...] Trofimus d[ec(urio)?], stb.

3 A kőemlék bal- és jobboldalain elhelyezett feliratok: item M. Aur. Aepictetianus dec. col. Aq(uincencium) sacerdotalis aram donavit in (h)onorem vic[an(orum)] - quae ara consecrata est in possession(e) Aureli Vettiani eq. p. permissu e usdem precarlo petentibus vicanis Vindoniani[s] (vagy: . . . vicanis <Cvici> Vindoniani). - A feliratok 223 után készülhettek: egy 223-ra datált csonkult aquincumi votivemléken,

4 amelynek egyik állító ja szintén M. Aur. (A)epictetianus - [dec] col. splendidis(simae] Aq(uincensium] - volt, még nem történik említés a decurio tartományi főpapi tisztségéről.

5 Eddig nem tulajdonítottak figyelmet annak, hogy a békásmegyeri kőemlék feliratai tulajdonképpen nem egy, de két oltárkő felállítását örökítették meg: az egyiket, amely fennmaradt, a possessores vici Vindoniani emelték közösen tett fogadalmuk kapcsán, a másikat

6 a possessorok névlistáján első helyen említett Aur. Aepictetianus adományozta a vicus Vindonianus vicanusainak ill. tiszteletükre.

621 A possessorok oltárát feltehetően a vicus közös kultuszhelyén, alkalmasint a capitoliumi istenségek helyi szentélyében - „kápolnájában" - helyezték el,

7 a vicanusoknak adományozott kőemléket az egyik possessor birtokán szentelték fel. Mivel ez utóbbi felirat nem került elő, nem 1 CIL III 10570 (3626) = Römer F.-Desjardins, E. 1873. 148 к. 344. sz., Dessau, H. 1902. 7127. sz., Barkóczi, L. 1964. 345. 105/172. sz. Vö. Rostovtzeü, M. 1957. 245., Alföldi А. 1942. 282. 316. (334. j.), Staerman, E. M. 1953. 7., 1960. 209., 1964. 220., Oliva, P. 1962. 348 k., Altöldy G. 1959. 21 kk., Mócsy А. 1951. 109., 1956. 151., 1959. 72., 1962. 601. 713., Visky К. 1963. 195. 2 A jellegzetesen III. századi dedikációhoz: Latte, К. 1960. 334 к., Altöldy С, 1963. 58., Mócsy А. 1962. 748. 3 A további, mintegy 6-8 sor, részben bizonyosan személynevekkel, a publikációkban nem értelmezhető. 4 CIL III 10481, Barkóczi, L. 1964. 345. 105/170. sz., Oliva, P. 1962. 342. 348. 5 A tartományi császárkultusz főpapjainak egy évi időtartamra szóló megbízatásához 1. Alföldi A. 1942. 300 kk., újabban: Deininger, J. 1965. és Daicoviciu, С [1970] 386 kk. 6 Felvethető, de a fennmaradt töredékes szöveg alapján aligha valószínűsíthető a már idézett aquincumi felirattal való azonosság, CIL III 10481, 1. fentebb: 4. j. 6/a Vö. CIL III 3673, amelyet vicanis Basoretensibus állítottak, 1. részletesebben lentebb. 7 Vö. Nagy L. 1942. 607., Barkóczi L. 1951. 47. F 231. CIL III 10984 IOM pro salute . . . Sever. Alexandri p. f. Aug. . . . templum vicalem . . . restituit., Mócsy, A. 1962. 747. 55