A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Irodalomtörténet - Csürös Miklós: Gulyás Pál hagyatéka. Gondolatok az Itáliához című vers kapcsán

szárnyák kürtjele szinte a feltételes reflex beidegzésével vezényli elő tudatából a rombolás képeit. A mester itt már nem Petőfi vagy Vörösmarty, hanem a „befutott" osztálytárs. Szabó Lőrinc: „Törd el a lantodat s a reszkető / zengő idegeket szakitsd le róla / és vágd a fák közé, hisz messziről / - nem hallod? - már zug, / már zug a katonák vad riadója!" A szorongást, a fegyveres letiprattatástól való félelmet az első világháború és Trianon préselték a fiatalember lelkébe: ez e korai szórványok legfontosabb tanulsága. A tudata mélyén megbújó feszültség azonban csak a harmincas évek közepén kap olyan tápot, amely fölerősíti és állandósítja. A politikától addig majdnem programszerűen tartózkodó költőt elragadja az események sodra: a világtérkép átalakítására szövetkező fasiszta államok háborús tervei, meg a bizonyosság, hogy a Berlin-Róma-tengelyhez csatlakozó gombosi külpolitika végzetes lesz a magyarságra. Ami ebből az élményből verssé sűrűsödik, az már nem tanítvány-líra: az önálló, félreismerhetetlen Gulyás-hang csendül ki minden sorából. A Nibelungi köd-Ъеп előttünk áll a mitologizált korkép, későbbi nagy kompozícióinak gyakori kelléke. Az Isten követje a vidéki költő párbeszéde a világtörténelemmel: „a Hortobágy mögött egy bérház emeletablakából" leng a szó miniszteri magasságokig kilencmillió ember vérének elméréséről,- mint ahogy az Itáliához majd az Alföld csendjéből kiáltja el a népek sorsát. A történelem szele belesüvölt a halott barátot sirató versbe (Egy festő sírjánál), fagya szétrepeszti a szerelmet (Bontó íagy), visszavonhatatlan ténnyé minősíti a bibliai morál csődjét (A Biblia siratása). Az Itáliához, amelynek előzményeit és párhuzamait keressük Gulyás verseiben, a háború közeledtét, a népek vérnászra készülését következetesen a tér megmozdulásának képével fejezi ki. A tér fogalmával és szemléletével való birkózás az Ez itt a tér megírásától fogva gyakori motívum Gulyás költészetében. Ebben a közte és szobája fala közt feszülő kis világról beszél; a költőt zárkaként tartják fogva az elhatárolt dimenziók, a térélmény statikus. Viszont a háborúk izgalmát a tér dinamikus érzete közvetíti. A Sötétség-Ъеп így: „Ki kerget? Ki nem hagy nyugodni? / Érzem a tért! A tengeren / tul ég a tér! A tengerentúl / árad el minden percemen!" - A térből előmasírozó háborús erők hasonlatként még szerelmes versben is feltűnnek (Forgó köd). így gyűlnek a különböző forrásokból kiinduló élménysugarak egy fókuszba; a történelmi látomások és a tér megelevenedése voltaképp ugyanazt a szörnyűséget jelzik. - A nagy versek keletkezésében két sorsdöntő szakasz van: a felhasználandó valóságrészletek kiválasztása, elvonása a jelenségek egyeteméből; majd az elemek átizzítása és új szemléleti egésszé forrasztása az ihlet tüzében. Az Itáliához legjellegzetesebb elemei, íme, kialakultak, s kisebb lírai darabokban nem egyszer már formát is öltöttek. Mivé szervezte ezt az anyaghalmazt a lírai ihlet? - a következőkben a kész mű vizsgálata alapján kell e kérdésre választ keresnünk. Tartalom és képanyag Az Itáliához tartalmi elemei mind két pólus körül helyezkednek el, amelyek meghatározzák az eszmei alapproblémát: a költő és a fenyegető fasiszta világdúlás konfliktusát. A vers hét számozott tagból áll, de ezek nem alkotnak egymást szervesen folytató gondolati ívet; az, amit a költemény gondolatmenetének nevezhetünk, ismétlések és kínzó visszatérések halmazából, nagy nehezen bontakozik ki. Ez a darabosság a történelmi tájékozódás nehézségét is 479