A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969–1970 (Leletkataszter)

ben is: hullámvonalas díszítésű edénytöredékek, nagyméretű cserépbogrács peremes töredéke, valamint erősen koptatott fenőkődarabok kerültek elő. - Nagy Vidi halom. Ugyancsak az 1971. évi terepbejárás során az alföldi vonaldíszes kerámia kultúra körébe tartozó vörös színű, karcolt díszítésű edénytöredéket, több, kívül sárgásbarna, belül szürkésfekete, rosszul iszapolt edényoldal töredéket és pelyvás anyagú, szénfekete törésű edény talprészét találtuk. Erre a neolitikus rétegre telepedett rá a rézkori ember. Megtaláltuk a tiszapolgári kultúrára jellemző átfúrt hegyes bütyköket, jól iszapolt vékony falú edénykék fényezett felületű peremes töredékeit, csőtalp töredékeket, vastag falú, de jól iszapolt edények darabjait. - Nyiczki rét 402. sz. tanya. Terepbejárásunk alkalmával a lelőhelyen kora neolitikus jegyeket viselő telepet találtunk. Vesszőlenyomatos agyagtapasz rögöket, szabad kézzel formált, foltosra égett, homokszínű enyhén ívelt oldalú kis csuprot s több rosszul égetett, durva anyagú edény fenék- és oldaltöredékét gyűjtöttük be. A terület szarmatakori lelőhely is: II—III. századi kerámiát, köztük alakos terra sigillata töredéket találtunk. Végül az egyik legjelentősebb kora Árpád-kori lelőhelyünk is ezen a területen van. Jellegzetes edénytöredékek kerültek elő: szürkés fekete színű, homokkal soványított anyagú erősen kihajló peremű edény töredéke, a perem alatt ötös hullámvonal köteggel és négyes vonalköteg dísszel, vastag falú cserépbogrács peremtöredékei és sok, XXI. századra jellemző kerámiatöredék. - Vidi dűlő-Köveshalom. 1971. évi terepbejárásunk során a magassági ponttal jelzett halom tetejéről sok Árpád-kori téglát, mészkövet és habarcsot gyűjtöttünk. A felszínen koponya- és embercsont töredékek láthatók. A halommal szemben a földút bal oldalán sok Árpád-kori edénytöredéket találtunk. Véleményünk szerint egy okleveles adatokkal még nem azonosítható Árpád-kori település, illetve temploma és az akörüli temető nyomára bukkantunk. - Zöldhalom. A nánási határ északnyugati részében levő halmon kova- és obszidiánpattintékokat és XIII-XIV. századi cserepeket leltünk. A hajdúnánási lelőhelyek anyaga a Hajdúsági Múzeumban van. HAJDÚSZOBOSZLÓ - Vasútállomás. Az ÁFOR-kirendeltség területén nyersanyagtartályok földbeásásakor sírok kerültek elő. Ezt a MNM adattárának, illetve a Déri Múzeumnak jelentették be. Az egyik sír melléklet nélküli, szétdobált csontjaiból megállapíthatóan gyermeksír volt. A másik - ettől mintegy 3,5 m-re délre. KNy-i irányban zsugorított férfi csontváz, 4 edénymelléklettel. Az edények jellegzetes tiszapolgári típusúak. A két sír közötti területen húzott 5X1 m-es árokból 80 cm átmérőjű hulladékgödör bontakozott ki. A munkagödör DK-i oldalán, a vasúthoz közelebb fekvő részen szintén került elő ugyanilyen tiszapolgári jellegű anyaggal töltött gödör, mint az előző. A lelőhely feltehetően az 1928 évi Zoltai-Sőregi-féle rézkori temetőhöz kapcsolható. 46