A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969–1970 (Leletkataszter)
HAJDÚVID - Lenin и. 5. Lakóház udvarán, gödörásáskor 1,5 m mélyen egy 106 cm magas IV. századra datálható szürke színű korongon készült kétfülű amphora jött napvilágra. Hurkás pereme alatt kettős borda fut, hasán ferdén húzott apró bevágásokkal s besimított vonalakkal van díszítve. Ezenkívül egy nagy fekete színű besimított díszítésű hombáredény peremtöredékét s egy téglavörös korsó töredékeit találtuk. A leletek egy másfél méteres sugarú kör alakú gödörben feküdtek. A gödör IV. századi szarmata telephez tartozónak látszik. A leletek a Hajdúsági Múzeumban vannak. HORTOBÁGY-SZÁSZTELEK - Árkus partja. A Pipásokkal és a Faluvéghalommal szemközti oldalon egy kis laponyagon alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának telepébe beleásott bodrogkeresztúri sírt tártunk fel. A telepet jellegzetes kerámia töredékek és magkő képviselik a leletanyagban, a sírhoz tejesköcsög formájú edény, lapos kis csupor töredékei és őrlőkő tartozik. KÖRÖSSZEGAPÁTI - Homokbánya. A mezősas-körösszegapáti út 218. km-kövétől 200 m-re DK-re fekvő kiemelkedő domb a múlt század vége óta alkalmi homokbánya. A területet, mely keltakori lelőhely, már Römer Flóris feljegyezte. 1971. évi leletmentő ásatásunkon 4 hamvasztásos és 7 csontvázas sírt sikerült feltárni. Utóbbiak D-É-i irányításúak. A sírokból gazdag fémmellékletek: fibulák, karperecek, kardok, lábperecek és szépen díszített edények kerültek elő. A domb még meglevő épen maradt részein a feltáró munkát a homokbányászattal párhuzamosan kívánjuk folytatni. A leletek a Déri Múzeumban vannak. MEZÖPETERD - Széchenyi utca. Vízvezetékárok ásásakor koporsós temetkezések kerültek elő, azonban nem bizonyultak régészeti jelentőségűeknek. A melléklet nélküli elkorhadt koporsós temetkezések a nagykiterjedésű árokrendszerben négy helyen elszórtan helyezkedtek el. Korukról nem állapíthattunk meg semmit. A falu az elhagyott középkori helyéről újabban települt ide. A vízvezetékárok Széchenyi utcai szakaszán 1,1 m mélységben a metszetfalban neolitikus anyagot tartalmazó gödör volt, mintegy 2,2 m hosszúságban. A hulladékgödörből esztári típusú festett edénytöredékek, sötétvörös bevonatú alacsony csőtalptöredék, egy vízszintesen felrakott ujjbenyomásos lécdísszel ellátott vastag hombáredény alsó része, nagy mennyiségű állatcsont (őzagancs, marhacsigolyák, halcsont) és édesvízi kagyló került begyűjtésre. 47