A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969–1970 (Leletkataszter)

9. kép. Hajdúnánás - Kis és Nagy Vidi halom köze: szarmata edénytöredékek kei, világos szürke vékonyabb és vastagabb falú korongolt nagyméretű hombáredények oldaltöredékei, kis méretű, vékony falú, vörös színű edények perem- és oldaldarabjai, valamint szürke színű hálómintás sikált díszítésű edények töredékei. Mind az I-IV. században használt telep bizonyítékai. Mindkét lelőhelyről ugyanilyen korú anyag már a 30-as és 40-es években is került be a Déri Múzeumba. - Gyula tanya. A Rét határrészen levő Gyula tanya környékén terepbejárásunkon neotlitikus telepet találtunk. A leletek: nagy hombáredények kívül veres, belül fekete, rosszul égetett, durva felületű darabjai, halsütő edény töredéke, kova- és obszidiánszilánkok és egy pelyvás anyagú, egyenes oldalú, elkeskenyedő peremű vörös festésű edény darabja. Ez utóbbi a polgár-csőszhalmi festett neolitikus csoporthoz kapcsolódik. A lelőhelyen felismerhető volt néhány átégett tűzhely foltjának maradványa is. - Gyula tanya-Csohány tanya közti hát. A két tanya környékén sűrű vízszintesen futó bekarcolt vonalakkal díszített edénytöredékeket és piskóta alakú fenőköveket találtunk terepbejárásunkon és szétszántott X-XI. századi tűzhelyekből kikerült átégett vörös-szürke színű salakdarabokat. Sok helyen paticsdarabok foltokban váltak el a szántás természetes színétől. - Kis és Nagy Vidi halom közötti hát. Jelentős újkőkori lelőhely. Terepbejárásunkon vékonyfalú, homokszínű halsütő tálat, csontárat, kaptafa alakú kőbaltát, két agyag phallost és vadkanagyarat gyűjtöttünk. Ugyanitt III-IV. századi szarmata jellegű kerámiaanyagot is találtunk, köztük tojásfüzéres terra sigillata töredéket. A lelőhely egyben igen gazdag korai Árpád-kori cserepek45