A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Néprajz - Ujváry Zoltán: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban
szerecsen és mások egy füves térre vonultak, ahonnan vagy kétórai tánc után a menyasszonyért mentek. A küldöttség bement a házba, a két török kívül maradt az ajtónál keresztbe tett karddal, hogy mások ne léphessenek be. Ezt követően a menyasszonnyal visszatértek a tánchelyre. Ismét táncoltak, majd a kakast a tér közepére helyezték. A menyasszony feladata volt a kakas megölése. A hadbíró kardot adott a menyasszonynak, aki azzal a kakas fejét lemetszette. 23 A szokás meglepően hasonlít a miskolci kakasnyakvágás, kakasütés ceremóniájához, amelyben a két töröknek hasonlóképpen fontos szerepe van. A bíró ítéletét az egyik török hajtja végre. Az idegen kapcsolatok kérdését más helyen már érintettem. 24 A török alakja megjelenik az osztrák, a tiroli, a bajor néphagyományban is. A népköltészetben, szólásokban és a népi játékokban megmaradt a rettegett oszmán emléke. Tirolban a különböző szokásokban, a Bercht-játékokban, a Miklós-napi felvonulásban a vad ember, a boszorkány és más ijesztő alakok társaságában a török is jelen van. A barokk bábos betlehemi játékokban ugyancsak jelen vannak a törökök és velük együtt a mórok. 2 ' Számunkra az a burgenlandi osztrák népi játék a figyelemre méltó, amely Ödenburg (Sopron) környékén volt ismeretes. Három szereplője van: két török és egy huszár. A játék a csillagos szokáshoz kapcsolódott, mint ún. világi jelenet. A huszár karddal felfegyverkezve áll szemben a törökkel. Bejelenti, hogy az a hely a szállása, ahová betért s utána érkezik két török, akikkel harcolnia kell. A két török a helyet saját szállásának tekinti. A huszár haragra gerjed s megkérdi, hogy miért nem kérnek bocsánatot. A törökök nem hajlandók „pardont" kérni, amire a huszár kinyilvánítja, hogy szétkaszabolja a két törököt. Beszéde közben kardjával a törökökre üt. Az egyiknek a mellére vág s az térdre bukik, a másiknak a koronáját, a csákót üti le a fejéről s erre az elterül, mint aki meghalt. A huszár a térdeplő törökkel egy dalt énekel, amelyben arról van szó, hogy a háborúban sok ember elvérzik, elpusztul. Előttük is fekszik egy harcfi, akinek hiányzik a lába és a fejét széthasították. A huszár a kádját a fekvő török övére helyezik és a következő szavakkal ébresztgeti: „Barátom, állj fel, a csata elmúlt, kapsz egy jó pohár bort és pezsgőt." Erre mindkét török feláll és a játék befejeződik. 26 Huszárok, mórok, lovagok és mások társaságában a törököt alakító játékosok bajor területen is felbukkantak a dramatikus szokásokban. 2 ' A galíciai lengyelek farsangi felvonulásában, az ún. Bekusy menetben a koldus, a drótos, a cigány, a cigányasszony, az ördög, a halál, menyasszony, vőlegény, végrehajtó, rendőr-tisztviselő, zsandár, íródeák, falovon lovagoló paraszt stb. mellett halad egy töröknek öltözött alakoskodó is. A feljegyzésből nem tűnik ki, hogy volt-e a töröknek önálló szerepe. A felvonulás fő alakja a koldus, aki a menet élén halad s botjával utat nyit a nézőközönség között. Tréfás szövegeket mond, a Miatyánk-paródiát gagyogja, amin a nézők jól de23 Procházkouá Helena: i. m. 517-518.; Zíbrt Cenek: i. m. 559-560. 24 Ujyáry Zoltán: 1961.; Ujváry Zoltán: 1965. 25 Dörrer Anton: Tiroler Fasnacht. Innerhalb der alpenländischen Winter- und Vorfrühlingsbräuche. Wien, 1949. 269-299. L. ott további irodalmat: 441.; A törökhöz az osztrák hagyományban 1. adatokat: Gugitz Gustav: Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs, I-II. Wien, 1949-1950. 26 Horak Karl: Burgerländische Volkschauspiele. Wien-Leipzig, 1939. 14., 513-516. 27 Schmidt Leopold: Das deutsche Volksschauspiel. Berlin, 1962. 279-280.; Törökpár ábrázolását 1. Beül Richard: Deutsche Volkskunde. Berlin, 1933. 204. 432
