A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Ujváry Zoltán: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban

6. kép. A török csókolózik a menyecskéjével. Mád, 1968. Fotó: Ujváry Z. rülnek. A cigány és a cigányasszony jósol, táncol, a zsandár a tolvajt kíséri, a végrehajtó a rendőr-tisztviselővel a házakba való belépés után adóhátralék fejében összeírja az ingóságokat stb.

28 Ügy tűnik, hogy a török a lengyel Bekusy felvonulás résztvevői között funkcióját vesztett maszkos alak. Teljesen egyértelmű azonban a krakkói lajkonik nevű felvonulás, amelyben tatárokat jelenítenek meg. Nagyon tanulságos ennek a szokásnak a párhuzamba állítása a törökökhöz kapcsolódó népszokásokkal, amelyeknek hasonló mondai háttere van. Krakkóban Űrnapjához ^ fűződött a lajkonik menete. Egy turbános, sárga csizmás, tatárnak öltözött alak falovon „ül". Ö a csoport központi alakja. Előtte zászlós tatár megy, s mellette is tatárok haladnak. A hagyomány szerint a felvonulást Zwierzyniec külváros lakóinak a tatárokon való győzelme emlékére tartják. A monda szerint a tatárok éppen az Ürnapi körmenet alkalmával hatoltak be Krakkóba, de legyőzték őket.

29 Ezzel a szokással kapcsolatban csupán csak visszautalok azokra a magyar példákra, amelyekben a szokás eredetét a törökök vonatkozásában hasonló mondára vezetik vissza. A zalaegerszegi mondában a törökök szintén a körmenetet akarták felhasználni arra, hogy a várost elfoglalják. Nyilvánvalóan vándor mondai motívummal állunk szemben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ismeretesek olyan népi színjátékok, amelyekben a tatár, illetőleg a török 28 Matusiak Simon: A lengyel nép élete. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben. Galiczia, 10. füzet. Budapest, é. n. 311-312. 29 A szokást más néven Konik Zwierzyniecki-пек is nevezik. Kolberg Oskar: Krakowskie, CZQSC I. In: Dziela wszystkie, torn. 5. Wroclaw-Poznan, 1962. 301-307.; Matusiak Simon.- i. m. 327-328.; Witkowski Czeslaw: Doroczne polskie obrzedy i zwyczaje ludowe. Kraków, 1965. 44-45.; Legendával összefüggő krakkói szokáshoz: Domokos Pál Péter: Hajnal, hajnalnóta, hajnalozás. Ethn. LXXII. 1961. 237-263. 28 Déri Múzeum évkönyve 433