A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Dankó Imre: A váráshirdetés (Vásári plakátok)

392 3. kép napjai, tekintet nélkül, hogy az milyen napra vagy napokra esik. Ezek vannak kisebbségben, a többség úgynevezett mozgó időpont, csak a ,,keretei"-t határozzák meg a szabadalmak. Például: minden július hó első hetére következő első hétfőn és az azt követő napokon. Ez az időpont a naptárfolyamatosságnak megfelelően évenként július más és más napjára esik. A vásárhirdetéseknek többek között éppen azért van nagy jelentőségük, mert ezeket a mozgó időpontokat jelzik, elterjesztik, tudatosítják. Hasonlóan fontos informálni a közönséget a vásár időtartama felől is. A legtöbb vásár egynapos. Ezekkel bővebb hirdetési probléma nincs is. Viszont ezek a kevésbé fontos, csak helyi és közvetlen környékbeli igényeket kielégítő vásárok. A jelentősebb vásárok időtartama több nap volt. Viszont sem az eladó, sem a vevő szempontjából nem közömbös, hogy tudja-e vagy sem a vásár időtartamát és akkor menjen oda, amikor azt a maga számára legmegfelelőbbnek gondolja. A vásárok időtartamával függ össze az is, hogy a vásár különböző napjain más és más vásárt szokás tartani. Legtöbb helyen elválasztották egymástól az állatvásárt és a kirakodó vagy ipari vásárt, sőt az egészen nagy vásároknál a különböző állatfajtáknak, valamint iparcikkeknek más és más napokon tartották a vásárját. Mindezt a