A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Dankó Imre: A váráshirdetés (Vásári plakátok)

Dankó Imre A vásárhirdetés (Vásári plakátok) A vásárok természetükből következően széles körű publicitásra törekedtek és törekednek. A széles korú publicitás növeli a vásár forgalmát, egyensúlyban tartja a keresletet és kínálatot, biztosítja a vásárok fejlődését. Éppen ezért a vásárok helyének, időpontjának, tartamának, a vele kapcsolatos egyéb tudnivalóknak minél nagyobb területen, minél szélesebb körben való tudtuladása a vásártartó intézményeknek elsőrangú feladata volt. Megkövetelte ezt a vásároknak a közösség életében betöltött rendkívül fontos szerepe is. A vásárok mindenek előtt a termelés szempontjából fontosak, a termékcsere szervezett alkalmai.

1 A természeti népek körében is nagy jelentőségű a vásár, mert az árucsere révén azok körükben a társadalmi haladás intézményeivé váltaké Korunk etnológiai kutatásai mind következetesebben mutatnak rá, hogy a vásárok, piacalkalmak a primitív népek civilizációs lehetőségei, fejlődésük egyik legáltalánosabb szervezete.

3 Ezekben az új, főleg szociológiai és néprajzi szempontú kutatásokban voltaképpen Morgan megállapításai ismétlődnek, nyernek bővebb kifejtést, aki a vérségi alapon szerveződő társadalmak fontos társadalmi intézményének határozta meg a vásárt, a piacot, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a vásárlehetőségek túlmutatnak a vérségi alapon szerveződött társadalmak keretein, és kitekintést biztosítanak, utat jelentenek a fejlettebb társadalmi szervezetek felé.

4 A vásár a gazdasági-társadalmi fejlődés magasabb szintjén a falu és a város munkamegosztásán, a termelés differenciáltságán alapul.

5 Illetőleg az egymással ellentétes, egymást kiegészítő tájak termékcseréjén alapul.

6 A vásárok népéletbeli rendkívüli jelentősége megnyilvánul a településben is. A lakóhelyek központi részeivé fejlődnek a piac-vásárhelyek (vásártér, piactér, vásárutca, külső vásár, belső vásár stb.).

7 A tájak egymásra utaltsága folytán kialakult árucsere-, illetőleg vásárközpontokból idők folyamán vásárvonal alakult ki, és az ezekben helyet foglaló települések (vásáros helyek, vásárvárosok 1 Völkerkunde tür Jedermann (Gotha-Leipzig, 1967) 37-39. 2 Wouters, Dr. Hermann: Volken en Volkerkunde (Amsterdam, 1959) 58-60. 3 Diamond, Stanley (edited by)

: Essays in Honor of Paul Radin. Culture in History (New York, 1960) 736-738. 4 Morgan, L. H. (fordította Bodrogi Tibor és Bonis György): Az ősi társadalom (Budapest, 1961). Több helye. 5 Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon (Budapest, 1955) 18-20. 6 Uo. 100. Vö.: Kósa László: Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata (Adatok a sarló-kasza eszközváltáshoz). Ethnographia LXXVIII. (1967) 22-40. Továbbá: Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (Budapest, 1967). 7 Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Budapest, 1963) 165., 174., 241., 309., 316., 323., 330., 336-337., 342., 360., 382., 412 és 417. 25 Déri Múzeum évkönyve 385