A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Szalay Emőke: Lakodalmi szokások Berettyóújfaluban

Szalay Emőke Lakodalmi szokások Berettyóújfaluban A lakodalom gazdag és színes szokásanyagával már korán a nép kultúrája iránt megnyilvánuló érdeklődés előterébe került. A múlt század második felétől kezdődően egymás után jelennek meg a lakodalmi leírások az ország egész területéről. (Idevonatkozó gazdag bibliográfiát 1. a Magyar Népzene Tára III/Ä. 3udapest, 1955 kötetében). Ezek a közlemények azonban többnyire megelégednek a szokások adott időpontbeli rögzítésével. A változásokat nem követik nyomon, nem vizsgálják a gazdasági viszonyoknak a lakodalmi szokásokra gyakorolt hatását. A lakodalom újabb irodalmából a kutatást jelentős mértékben előrevivő két újabb munkára utalok. Ezek közül kiemelkedik Bakó Ferenc tanulmánya Felsőtárkány község lakodalmi szokásairól (Ethn. LXVI. 1955, 345-408.). A szerző a lakodalom addigi leírásaival ellentétben új szempontok alapján vizsgálja anyagát. A lakodalomnak mint a hagyományos szellemi kultúra egyik lényeges alkotó elemének változásaiból következtet a kultúra egészének a megváltozására, másrészt a lakodalom vonásainak a szomszédos területek szokásaival való összehasonlítása révén határozza meg Felsőtárkány etnikai hovatartozását. Különösen figyelemre méltó Györgyi Erzsébet Házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél című kitűnő tanulmánya (Népr. Közi. VII. 1962. 5-93.), amely a közösség és a résztvevők viszonyát, a jegyespárnak és a tisztségviselőknek a lakodalomban játszott szerepét elemzi, valamint a lakodalom tárgyi kellékeit, illetve a változásokat vizsgálja. A lakodalom szokásaira vonatkozó kutatást Szendrey Ákos minden szempontra kiterjedő, a lakodalom, a házasság szokásanyagának teljes feltárására törekvő kérdőíve nagymértékben megkönnyíti, elősegíti. (Lakodalmi szokások gyűjtése, Bp. 1956.) Ezeknek a munkáknak az elvi és módszertani eredményei szolgáltak kutatásaim alapjául. Az alábbiakban egy bihari nagyközség - Berettyóújfalu - házassági szokásait írom le arra törekedve, hogy a hagyomány változásai a századfordulótól napjainkig megfigyelhetők legyenek. Berettyóújfalu nagyközség Hajdú-Bihar megyében a Nagy Magyar Alföld peremén, a Berettyó folyó jobb partján fekszik. A berettyóújfalui járás központja. Lakosainak száma az 1970. januári népszámlálás adatai szerint 12 912 fő. A Berettyó folyó a múlt század közepéig Berettyóújfalu alatt szétterülve nagy mocsárvidéket hozott létre, a Sárrétet. Berettyóújfalu a Sárrét szélén feküdt. A mocsárvidék meghatározta meglehetősen elmaradott gazdasági struktúráját. A község gazdasági fejlődése a század közepén, második felében a folyó szabályozása után indult meg, mivel a szabályozással nagy területek szaba363