A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Németh Elek: A hagyományos kisparaszti gazdálkodás eszközei és szókincse Hajdúböszörményben (Szántás – vetés – aratás)

hátsóll csapói!: 'hátsó csapó' a kasza nyelének egyik vége, ahol fogni kell, 23. ábra 2. határ: 'határ' 1. a városhoz tartozó földterület, 2. a város területét a szomszédos helységektől elválasztó vonal. határjárás: 'határszemle' régen a mezőn levő termények megfigyelése különösen aratás és kukoricatörés előtt. hatsoros árpa: 'hatsoros árpa' (Hordeum vulgare ssp. hexastichon) a termesztett árpa egyik fajtája. hátszíj: 'hátszíj' lószerszám része a ló hátán. 21. ábra 7. hegy: 'hegy' csak birtokos személyragos alakban hegyi a kaszapenge eleje, 23. ábra 9. henger: 'henger' talajművelő mezőgazdasági eszköz, 14., 15., 16. ábrák. hetei: 'hetei' archaikus népnyelvi szó, a régi állattartáskor az ólaskertekben állatok mellett tartózkodó gondozó egy héten át gondozta a jószágot, ma már csak a múlt idejű alak heteitek használatos illetve ismert. hóul: 'hó' a ló megállítását jelző terelő szó. homlokszíj: 'homlokszíj' a ló homlokán levő kantárrész neve, 22. ábra 2. homok: 'homok' laza, sovány talajfajta, a gyenge, rossz minőségű föld neve. homokkü: 'homokkő' vöröses színű kaszafenőkő. hosszú estráng: 'hosszú istráng' hosszú istráng kötél, régen az ekekapa vonását két egymás elé fogott lóval végezték, így az első ló istrángját is az ekekapára akasztott hámfára kapcsolták. hőüeléib!: 'hő előbb' az ökrök siettetését jelző terelő szó. húzat: 'huzat' 1. kapás növényeket ekekapával művel meg, 2. a kovács az ekevasat élezi. húzóu kampóu: 'húzó kampó' az eke gerendelyén keresztben levő szarvszerű rész, erre kapcsolják a talyiga húzó láncát, 13. ábra 9. húzóu lánc: 'húzó lánc' az eketalyiga hátsó részén levő két erős lánc, ez húzza az ekét, 13. ábra 8. ík: 'ék' (cuneus) a kasza felerősítő része, melyet az örv alá vertek, 25. ábra 15. íg: 'ég' csak múlt idejű alakban használt; ígett, leígett; elfonnyadt a lábon álló búza, ha a virágzás után hosszan tartó nagy meleg volt. ílet: 'élet' a kenyérgabona népnyelvi neve. isztike: 'ösztöke' az eke kormányát tisztító fanyelű vas eszköz. isztiketártóu: 'ösztöke tartó' a vasekék jobb oldali szarván levő egy-egy vaskampó, ezen tartják szántás közben az ösztökét, 13. ábra 18, 19. járom: 'járom' a szarvasmarhák nyakába akasztható fa húzó eszköz; részei járomszeg, nyakfü v. marfű, ájfa, béilfa, nyakszeg. jobb lábra vet: 'jobb lábra vet' jobb lábával előre állva szórja el a búza vetőmagot vetés közben. jóul ránt a feje: 'jól húz a feje' aratáskor a búzakéve a kötelénél fogva való felemelésekor a kalászban levő szem lehúzza a kéve kalászos végét, a bő termést jósolták így. jüdorgölőü: 'juhdörgölő' fából készített rúd alakú szekérrész, a rúd szárnyainak a hátsó végeire van erősítve a nyújtó alatt, 2. ábra 18. kadarcs: 'kadarcs' a kaszáló alacsonyabban fekvő része, melyen télen és tavasszal víz volt, de a kaszálás idejére már felszáradt. kákái!: 'kákó' kétágú fából készített marokszedő eszköz, 29. ábra 1. kalapács ~kaszakalapács: 'kalapács' acélból készített ütő eszköz a kasza élesítésére, 33. ábra. kalász: 'kalász' a búza összetett füzér virágzata, mely a szemtermést hozza. kalászos ^kalászos vetemény: 'kalászos' a gabonafélék gyűjtő neve a népnyelvben. kalászos búza: 'szálkás búza' a szálkás kalászú búza népnyelvi neve akkor, ha beszéd közben szó van a szálka nélküli, kopasz búzáról is. kantár: 'kantár' a ló fejére húzható szíjból készített szerszám, 22. ábra. 21* 323