A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Néprajz - N. Bartha Károly: A néhai debreceni gombkötők
tű) helyett a ruhagomb használata is. Cs. Sebestyén kétségesnek tartja a német kutatóknak azt a feltevését, hogy a gomb divatját a Szentföldről hazatérő keresztes lovagok hozták volna magukkal, kik Palesztinában és Kisázsiában ismerték meg a törökök ruházatán. Kétségessé teszi az a tény, hogy ez a keleti eredetű divatváltozás nem a keresztes vitézek legfőbb honában. Francia- és Angolországban terjedt el először, hanem a Magyarországgal határos német vidékeken Ausztriában és déli Németországban. Valószínűnek véli, hogy a gombdivat a magyaroktól került Nyugat-Európába. Megemlíthetjük, hogy a német mesterek alapította s a 16. és 17. században már virágzó felvidéki gombkötőcéhek artikulusaiban, amelyek fennmaradtak páros német és magyar nyelvű szöveggel, a remek készítésének meghatározását így szabályozták: 12 pár virágos kockás gomb, arany, vagy ezüst és selyemből csinálva magyar módon" (1692.) 10 : „A mesterremek penigh 12 bokor virágos szövés gomb legyen, aranynyal, avagy ezüsttel magyar módon minden fogyatkozás nélkül." (1696.) u Német paszományos szakmunka is mutat be a fonásos készítmények közt ungarischen Knoten megnevezésű változatokat 12 , amelyeket Barcza F. mester ún. pozsonyi kötés-пек mondott. Európát a 16. században egy második, sokkal erőteljesebb keleti hatás is érte, amikor a török viselet olasz közvetítéssel egész Európában divatba jött, az előkelő körökben különös népszerűségre tett szert. Velence volt a főközvetítő (Tintoretto és Veronese festményei is tanúskodnak). A magyar ünneplő főúri viselet, a díszmagyar is ennek a török eredetű, 15-16. századi általános európai divatnak a maradványául tekinthető, ruházatunk Keletről hozott elemei már csak a néprétegekben éltek tovább. A gombház is már egész Nyugaton eltűnt, csak nálunk és tőlünk keletre maradt meg, de értelme a köznyelvi használatban nálunk is feledésbe ment. Fenntartja ugyan még mindennapi használatát a „gombház, ha leszakad, lesz más" közmondásunk, amelyet egykori szűkebb értelmében arra az esetre alkalmaztak, ha valakit elhagyott a szeretője 13 de jellemzően egészíthetjük ki Cs. Sebestyén fejtegetését azzal, hogy a gombház jelentésével ma már az ilyen hivatásos gombkötők, mint Barczáék sincsenek tisztában. A gomb szavunk etimológiai tanúsága szerint a bőrgomb, valamint a későbbi fémgomb és szövésgomb is eredetileg csak gömbölyű volt, mert a gomb szó eredeti jelentése: Kugel, bármilyen gömbölyű tárgy volt, mai jelentése másodlagos fejlemény; ugyanerre utal a német Knopí szó jelentésfejlődése is. Néprajzi szakirodalmunkban vajmi kevés található a gombkötőinkről. Mindössze Nyáry Albertnek a rozsnyói, majd az iglói gombkötőkről szóló, már ismételten idézett közleményei sorolhatók ide, amelyek már majd félszázaddal ezelőtt jelentek meg. Ujabban Cs. Sebestyén Károlynak a gombról és gombházról írt, szintén sűrűbben és nagyobb terjedelemben idézett tanulmánya tartalmaz kérdésünket közelről érdeklő fejtegetéseket. 14 AMagyarságNéprajzakötetei is csak mellékesen ejtenek szót róluk. Viski a lószőrmunkát tárgyalva utal arra, hogy „egykor magasfokú céhes gombkötőmesterségünknek, régi szövésgombjainknak ebben a rendkívül fejlett lószőrfonó (szövő) gyakorlatban lehet az alapja. Itt is azt látjuk, hogy a paraszti lószőrmunka éppen úgy messze felül10 Nyáry A.-. Iglói csizmadiák és gombkötők. Ért. 6:128. 11 Nyáry A.: Rozsnyói gombkötők. Ért. 5:192. 12 Urold: i. m. 149-50. 13 Részletesebben lásd Cs. Sebestyén i. m. 18, 19. 14 Népünk és Nyelvünk 8:17, 18, 19. 17 Déri Múzeum évkönyve 257
