A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle
Itt is; míg a nagybirtok egy kh-ja után csak 55 fillér esik, addig a parasztbirtok után egy kh-ra 3 korona 48 fillér. Tehát mintegy hatszoros teher nehezedik a birtokkal rendelkező parasztokra. Mindezekhez már csak részletkérdésnek tűnik, hogy igavonó jószággal és férfi munkaerővel bíró közmunkát is a lakosságra vetítik ki, a nagybirtok nem köteles adni. Az egyházi adóterhek is a lakosságot nyomják. Ilyen gazdasági és társadalmi helyzetképben és annyi harc, és megnyugvás, ellenállás és hatósági terror, annyi sikertelen lépés és reményvesztés után sokan azt vennék természetesnek, hogy itt a belenyugvás, a mindenbe beletörődés lett úrrá az embereken. De nem. Itt várnak és állandóan követelnek. Itt a várakozás is egy harci alapállás, mert ugyan „az igát húzzák", de közben állandóan „tanulnak, s agitálnak", hátha egyszer valósággá válik a sokat emlegetett és megálmodott „föld" itt a nagyuradalom szélén. A radikálisok diagnózisa abban nem tévedett, hogy ez a parasztember-típus - nemcsak itt, hanem a hajdúság agrárszocialista falvaiban is - munkás, harcos, érdeklődő, az új iránt fogékony. „Valósággal falja a könyvet és áhítozik a betű iránt." Abban viszont végletesen tévedtek, hogy ennek a parasztnak a távoli osztályvágyát ki lehetett volna elégíteni 4-5 holdas kisbérletekkel. Ez csak toldozása lett volna az amúgy is foltos paraszt-szegénységnek. Az itteni helyzetből, „a latifundium ínségtápláló, az emberirtó" valóságából sem jutottak el a polgári radikálisok a forradalmi végkövetkeztetésig. Pedig ez a földmunkás a szegényparaszti tömeg már eddig is bizonyította, hogy nemcsak tűrő, hanem állandóan harcoló parasztság. 1 " 1912-13 fordulóján Hajdú vármegyének Debrecen thv-on kívül hat járási és városi közigazgatási egysége van. I. járás - Hajdúböszörményi. Ide tartozó települések: Hajdúdorog, Hajdúhadház, Téglás és mint közjegyzőség Felső- Alsó-Józsa. Lakosok száma: 29 925. II. járás - Hajdúszoboszlói. Ide tartozó települések: Földes, Hajdúszovát, Kába, Nádudvar, Püspökladány, Tetétlen. Lakosok száma: 40 245. III. járás - Központi. Ide tartozó települések: Balmazújváros, Egyek, Hajdúsámson, Mikepércs, Tiszacsege, Vámospércs. Lakosok száma.- 33 931. Balmazújvároson ekkor a 24 környező tanyatelepüléssel - 2000 tanyai lakossal - együtt 12 472 ember él. A központi járás közel 40%-a. Debrecenben 92 729 ember, Hajdúböszörmény rtv-ban 28 159, Hajdúnánás rtv-ban 16 781, Hajdúszoboszló rtv-ban 16 093 lakost számlálnak. Debrecen nélkül a vármegyében pedig 161 134 lakost. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása - az 1910-es népszámlálási adatok alapján - mutatja a megye mezőgazdasági jellegét és az ipar kezdetleges szerepét. „Őstermelésből" él a lakosság 79%-a, iparból viszont csak 8%-a. De mivel az őstermelő kategóriába nem sorolja a napszámosokat és házi cselédeket (3,1%, illetve 1,6%) így e rétegekkel együtt lényegében a paraszti népesség a megyében közel 84%. Még Debrecen városban is nagy jelentősége van a lassan fejlődő ipar mellett a mezőgazdaságnak, a foglalkozás szerinti megoszlás is az ipar és a mezőgazdaság fej-fej mellettiségére utal. (Iparból él kb. 29%, mezőgazdaságból 28%.) Mindezek egyben magyarázatát is adják a 122 Fényes Samu.- A balmazújvárosi nép ínségének okai. Huszadik Század, 1911. 537553. oldalain. 218
