A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

radnak törekvéseikben, és nem utolsósorban a krasznai bank manőverezésében teljesen tönkremennek.

119 A parasztság nagy nyomorát igazolja Szabó Antal községi református lelkész községi képviselőtestülethez intézett beadványa is, melyben leírja a szegényparasztok és földmunkások kibírhatatlan helyzetét, a képviselőtestületnek tanácsolja, hogy kérjenek a földesuraktól bérletet a földműves lakosság részére a nép nyomorának enyhítése végett. E beadványból látható a község határának megoszlása, a nyomor gazdasági háttere. A község határterülete: 45 144 kh Ebből földbirtokosok tulajdona: 38 409 kh (gr. Semsey Andor, gr. Semsey László, gr. Crouy Chaner Józsefné, Semsey Róza, gr. Sizzó Norris Kristófné, Semsey Sibylla, báró Fiath Béla.) A lakosság kezén van összesen: 6735 kh. Azaz öt földbirtokos tulajdonában volt a határterület közel 85%-a és a több mint 12 000-es falusi lakosság birtokában csak megközelítően 15%-a. (Szántó ebből is csak 2857 kh.) A földbirtokosok földterületüknek zömét tőkés nagybérlőknek adták bérbe. Öt nagybérlő 26 789 kh-at bérelt, az urasági földnek majdnem 70%-át. A lakosságnak a bérelt földből is csak töredék jutott. 15 bérlőszövetkezet 1047 tagjának juttatott az uradalom mindössze 11 620 kh földet. A nagybérlők földjének 79%-a, a bérlőszövetkezet földjének pedig csak 21%-a szántó. A református lelkész a megdöbbentő valóság miatt természetesnek tartja, hogy a szocialista tanításoknak még most is mély hatása van és a gyors, eredményes intézkedést azért is sürgeti, mivel a parasztok tömege a tulajdonjog tiszteletben tartása helyett a „követelőzés és elégedetlenség" útjára lépett. Papi alázattal fejezi ki reményét, hogy ezek a „zúgolódó elégedetlenségnek elmúlnak, vagy megtörnek a „törvényes rend korlátain" és „pusztán a kölcsönös megértés, megbecsülés és engedékenységgel párosult jogtisztelet" alapján valósulnak meg a „méltányos érdekek". A legcélravezetőbb útnak részéről is a bérlőszövetkezet és a hitelszövetkezet hálózatának kiszélesítése mutatkozik, mivel itt „vezetni" lehet az elégedetlen szegényparasztságot és a „méltányos érdekek" teljesítésének látszatával meg lehet téveszteni, el lehet vezetni az osztálybéke hamis illúziójával a valóságos érdekek teljesítésének területéről.

120 Az 191 l-re radikális szemléletűvé vált Társadalomtudományi Társaság is felfigyel Balmazújvárosra. Bizottságot alakítanak és küldenek ki az ínség okainak kutatására. A bizottság elnöke - a már 1900 1901-ben Újvároson járt Fényes Samu. Tagjai: Dr. Kovács Gábor és Lengyel Imre. Társadalomtudományi Társaság április 25-i ülésén Jászi Oszkár elnöklete alatt már el is hangzik Fényes Samu előadása. A balmazújvárosi nép ínségének okai címmel, amelyet „ . . . a nagyszámú közönség élénk tetszéssel fogadott."

121 Ez a tanulmány eszmei-politikai szemléletében a Társaság és a Huszadik Század folyóirat profiljának megfelelő. Felvázolja a feudális jellegű Magyarország egy nagyközségének birtokviszonyát, a latifundium elnyomó, mindent megbénító szerepét, szociológiai igényességgel ír a parasztság élet- és munkakörülményeiről. Ebben ad újat a részletesség, az elmélyült aprólékosság módszerével. A községi helyzetkép történetibb lett precízségük által. 119 Veres P. i. m. 271. 120 Varga A. i. m. 211-213. oldalon közli az 1944-ben elpusztult községi levéltár anyagát is feldolgozva. 121 Huszadik Század, 1911. XXIV. évf. 537. 214