A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

Az ínség okát már a tanulmány elején megállapítják: a latifundium, s Balmazújváros pedig egy olyan község, ahol nemcsak „egy lokális, hanem leggonoszabb országos bajt is lehet tanulmányozni." Adatai lényegében megegyeznek a fentebb vázolt lelkészi beadvány adataival. A község határa.- 45 111 kh Ebből a Semsey-nemzetségé: 38 409 kh A lakosságé: 6 702 kh De a lakossági területből 2577 kh feltöretlen, terméketlen közlegelő, 821 kh belterület, út, vasút. Különböző erkölcsi testületeké 480 kh, azaz a közel 13 000 lakosra „átlag alig egy negyedhold esik." A nagybérlők 26 789 kh területet dolgoztatnak, s ebből 10 000 kh „feltöretlen jó legelő". A bérlőtársaságokba tömörült parasztoknak 11 620 kh van bérbeadva, de ebből csak 3930 kh a szántó, a többi „igen rossz legelő." A bérlőtársaságok egyrészt magasabb bért fizetnek a rosszabb minőségű földért, másrészt a bérelt földek többségét a a nagybérlőktől kapják „albérletbe". Ez a közel 4000 kh-as bérlet nem szolgálja a földnélküli ezrek anyagi boldogulását. Csupán „a jobb módú gazdák aránylagos, jó módjának a forrása." A lakosság foglalkozás szerinti megoszlására is kapunk töredékadatokat. Vizsgálatuk szerint: Uradalmi cseléd, gazdatiszt és ezek családtagjai (475 család, „a latifundium közvetlen eltartottjai"): 1898 Napszámos, földműves, kubikos, summás és ezek családtagjai (2557 család, „aki szolgálati viszonyban nem áll a latifundiummal". Kizárólag földművelésből élnek, de nem az uradalmak alkalmazottai): 10 000 Iparból, kereskedelemből él (100 család, akik viszonylag önállóak): 300. A 2557 kizárólag földműves család belső megoszlása is a szegényparasztok nagy számát igazolja. - Vagyontalan földműves napszámos: 521 család - Csak házzal rendelkező napszámos: 828 család - Földbirtokkal nem rendelkező, 1-2 kh bérletet is megmunkáló napszámos: 200 család - Az 1 kh-nál kisebb „földbirtokon" gazdálkodó napszámos: 161 család Azaz „ . . . a teljesen proletárcsaládok száma": 1710. A földéhség olyan nagy, hogy a parasztnyúzó feltételek mellett is vállalják a földbérletet. A földéhes parasztok és a nélkülöző parasztcsaládok úgy is vállalják a föld bérleti megművelését, hogy a község kereskedése mellett megkapott bérletért kh-onként még évi 39 koronát fizetnek. Kétszer annyit, mint a nagybérlők, mert a parasztokon meggazdagodó kapitalista bérlők csak 12-16 koronát fizetnek. A parasztok még a kedvezőtlen feltételek mellett sem jutnak elegendő földbérlethez. Ezzel magyarázható, hogy egy hold haszonbérletének átengedési jogáért 100 koronát is hajlandók fizetni a jobb élet reményében. A birtokos parasztok birtokkategóriák szerinti megoszlása a község nyomorának általánosságát megerősítik. Fényes Samuék statisztikailag és az egyes paraszti háztartások tüzetes vizsgálata után fogalmazzák meg diagnózisukat, hogy az agrárproletár családok száma jóval meghaladja a 2000-et, mivel az alsó birtokkategóriákhoz tartozó parasztcsaládok többsége alig él valamivel jobban mint a földnélküliek. 215