A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

időre meg is torpant, de - nem tért le a nagybirtokellenes antifeudális harc útjáról. Végül is az a tömeg követte működése idején az újvárosi székhelyű OFP-ot, amely bázisa lesz az agrárszocialista mozgalom radikalizálódásának. Ez az erő pedig mindig meghatározó a földért, a demokratikus fejlődésért vívott harcban. A XX. század első évtizedében szoros kapcsolat alakul ki a polgári radikálisok és a balmazújvárosi Földmívelő Egylet között. Az Egyletbe ekkor már jár a Népszava (az SZDP lapja) a feudális maradványok, a klérus, a nagybirtokos osztály ellen és a polgári átalakulásért harcoló világ (polgári radikális napilap) a Világosság (a Szabadgondolkodók Társaságának folyóirata), a földmunkásszövetség lapja, a Nagy György-féle Köztársasági Párt lapja, a Huszadik Század a polgári radikális Társadalomtudományi Társaság folyóirata. Itt különösen olvasott a Huszadik Század, amelynek radikális szemlélete, a nagybirtokellenes és a paraszti foglalkozást, a parasztot rokonszenvvel bemutató tanulmányok hangneme hamar gyökeret ver és nagy olvasótábort alakít ki. Paraszti támogatásra talál az olyan megfogalmazás, hogy Magyarországon „A mezőgazdaság továbbfejlesztése csak a nagybirtok osztályuralmának megdöntésével együtt történhetik", hogy csak ,,forradalmi politika" hozhat eredményt.

113 A polgári radikálisok legjellemzőbb vonása, a feudalizmus és nagybirtokellenessége Újvároson már élt a parasztság mozgalmában. Tömegkapcsolataik általános gyengesége ellenére Balmazújvárossal intenzív kapcsolatot építenek ki. Ezt nyilván a község nagyuradalmi jellege és a parasztság földért folytatott küzdelme indokolja. Szinte nincs olyan év, hogy az újvárosi paraszttömegek nyomora, vagy harca ne lenne a megye közvéleményének középpontjában.

11

'

1 A földmunkásság és szegényparasztság jó része, „a szocialista öntudat nélkül való tömegek" lemondtak a földszerzés lehetőségeiről. Egy újfajta elképzelés lett úrrá a Földmívelő Egylet olvasott, harcos parasztságán; „benyomulni a községi képviselőtestületbe" és belülről bomlasztani, lehetetlenné tenni a bérlőket és urakat szolgáló politikát. Ez a lépés - bár az agrárszocialista vezető Tar Sándor lett a törvénybíró és az esküdtek, a választott képviselők jó része is a szociáldemokrata párt és az egylet embereiből került ki - természetesen nem oldhatta meg a földmunkás szegényparaszt tömeg jogos gazdasági és társadalmi problémáit.

115 Erről gondoskodott a járási és vármegyei hatóság, ahol a Semseyeknek és a nagybérlőknek változatlanul meghatározó szerepük volt. A helyi szocialistáknak ez a lépése nemcsak elvi képzetlenséget mutat, hanem azt is, hogy nem kielégítő a kapcsolatuk sem a debreceni megyei titkársággal, sem más pártszervezettel. Elszigetelten jelentkezett ez a kezdeményezés is és a forradalmi-romantikus ábrándozásnál, illúziónál nem lett több. Az elszigeteltség viszont nemcsak belső eredetű, nemcsak befeléfordulás, hanem az SZDP megyei titkárságának helytelen munkastílusával is összefügg.

116 113 Iván J. i. m. 134. oldalon hivatkozva az 1909. évi számok mondanivalójára. 114 A Hajdúnánási Újság 1910. febr. 3-i számában riadtan kiált fel az újságíró az újvárosi nagy éhínség ügyében. Állandósul a munkanélküliség és a nagy tömeget érintő nyomor. A március 3-i szám már arról szól, hogy a vármegyei alispán gyűjtést szervez az ínség megszüntetésére. (Vö. Varga A. i. m. 213.) A műveltségi állapotok is mélyen alatta vannak a szükségleteknek és a társadalmi elvárásoknak, összesen 15 pedagógus van a községben a kántortanítókkal és a gyermekmenház 2 vezetőnőjével együtt. A felnőttek kulturálódását kizárólag az egyletek, olvasókörök biztosítják. (Polgári Olvasó Kör, „Függetlenségi 48-as Kör, Olvasó Népkör, Kossuth-Kör, Földmívelő Egylet.) 115 Veres P. i. m. 278., 280. 116 A magyar munkásmozgalom. . . i. m. IV. a. k. 292. 212