A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Természettudomány - Rajkai Tibor: Újabb adatok a falusi leányok fejlődésének és növekedésének kérdéséhez

Rajkai Tibor Ujabb adatok a falusi leányok fejlődésének és növekedésének kérdéséhez A testi növekedés és fejlődés vizsgálata a hazai kutatók munkáiban eddig a legtöbb esetben egymástól függetlenül folyt. A kutatók általában külön vizsgálták a méretgyarapodás, növekedés kérdéseit és külön a nemi érés, fejlődés problémáit. Mindezt anélkül, hogy a kutatás másik területét, a testi változások másik oldalát érintették volna. A legutóbbi évtizedben végzett kutatások során elsőnek Kacsur (1964), majd Véli (1968) foglalkozott egyidejűleg ugyanazoknak a gyermekeknek érési, fejlődési és növekedési kérdésével. 1968-ban irt munkámban hasonlóképpen dolgoztam fel 105 hajdúsámsoni leány hosszmetszetadatait (Rajkai, 1968). Említett cikkemben ismertettem a hazai és közép-európai közlemények közül a legfontosabbakat. Ezért itt mellőzhetőnek tartom a csupán irodalmi áttekintést nyújtó felsorolást. Helyesebbnek tartom azoknak a környezeti tényezőknek a rövid összefoglalását, amelyek egyes szerzők szerint a fejlődés és növekedés ütemét, menetét befolyásolják. Köztudott dolog manapság, hogy az újszülöttek testméreteit nagymértékben befolyásolják azok a hatások, amelyek az egyént a méhen belüli élet folyamán, tehát az anya szervezetén keresztül érik. Otto (1958) több mint százezer újszülött adata alapján azt a kérdést vizsgálja, milyen hatással van az újszülöttek testméreteire a születési évszak, illetve a születés hónapja. Bartucz (1923) szerint a testi jellegek kialakulására a következő tényezők hatnak: 1. Öröklött tényezők: a) rassz, b) nem, 2. környezeti tényezők: a) természetiek: klíma, talaj, ivóvíz stb., b) társadalmiak: szociális viszonyok, foglalkozás, életmód, táplálkozás stb. Thoma (1960) összefoglalja azokat a tényezőket, amelyek a menarche (első havivérzés) időpontját, tehát a nemi érés menetét befolyásolják. Felsorolásában a Bartucz által említett tényezőkön kívül a szekuláris változások és az alkati összefüggések szerepelnek érést befolyásoló tényezőkként. A szakemberek közül egyesek csak egyet, vagy csupán néhányat emelnek ki e faktorok közül vizsgálataik során. Hogy csak néhányat említsünk: Kiil (1937), Gusinde (1948) és Lenz (1949) a táplálkozás - Lundmann (1955) a gazdasági konjunktúrák -, Dahlberg (1952) a beltenyészet megszűnésével kapcsolatos ún. luxuriáció -, Bennholdt-Thommsen és iskolája (1952) a városiasodás és ezzel kapcsolatosan a pszichikai ingerek erősödése -, Rietz (1906) általában a szo21