A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Természettudomány - Rajkai Tibor: Újabb adatok a falusi leányok fejlődésének és növekedésének kérdéséhez

ciális helyzet-, Tuppa (1954) a testi-fizikai igénybevétel-, Véli (1948) a háborús körülmények - (tehát az általános ellátottság) hatását vizsgálja. Bár el kell ismernünk, hogy a felsorolt egyes tényezők befolyása különkülön is kimutatható bizonyos esetekben a fejlődés és növekedés menetének módosulásaiban, mégis valószínűleg az a helyes álláspont, ha a növekedés és fejlődés menetének alakításában az összes öröklött és környezeti tényező együttes hatását tekintjük fontosnak. Természetes, hogy az együttes hatás mellett egyes tényezők kiemelkedően csekély, vagy éppen túlzott hatása megfelelően módosíthatja az összes tényező egyidejű, vagy egymást követő hatása alapján kialakuló képet. Fentiek alapján feltétlenül fontosnak tarthatjuk az olyan vizsgálatokat, amelyek egy népesség életében beállott gyökeres változásnak az emberi szervezet kialakulásában megmutatkozó hatását igyekszik megállapítani. Anyag és módszer Az 1951. évben végzett hajdúsámsoni keresztmetszetfelvételek (Rajkai, 1951) adatai a legkisebb átlagokat adták a magyar antropológiai irodalomban. Ez indított arra, hogy a község általános iskolájában hosszmetszetvizsgálatot kezdjek, vagyis az első osztályos kortól kezdve a nyolcadik osztályos korig minden gyermeket minden évben megvizsgáljak. A 13 és 14 éves gyermekek testméreteire vonatkozó kiértékelés (Rajkai, 1958) és az 1961-ben megismételt keresztmetszetvizsgálat adatai (Rajkai, 1963), majd az 1951-1961 évben végzett első hosszmetszetvizsgálat anyagának feldolgozása jelentős méretgyarapodást, növekedésgyorsulást mutatott. E méretgyarapodásból joggal következtethettem arra, hogy a következő évek során is tovább fog tartani a testméretek atlagainak gyarapodása a hajdúsámsoni gyermekeknél. Ezért 1961-ben és 1962-ben újabb hosszmetszetvizsgálatot kezdtem meg és ezt 1969-ben fejeztem be. Az első hosszmetszetben 178 gyermeket, 73 fiút és 105 leányt, a másodikban 137 gyermeket, 63 fiút és 74 leányt vizsgáltam meg minden évben, első osztályos kortól nyolcadik osztályos korig. Az olyan gyermekek adatainak feldolgozásától, akik egyetlen évben is hiányoztak a vizsgálatról, eltekintettem, tehát ún. tiszta-hosszmetszeti anyagot használtam fel csupán. A vizsgálatokat általában november és december hónap folyamán, lehetőleg az előző vizsgálati év felvételi napjához közeleső napon végeztem. A vizsgálatok során Martin (1928) előírásaihoz tartottam magamat. A felvett jellegek közül ebben a cikkben csupán a leányok érési-fejlődési (menarche) adatait, valamint három testméretét, a testmagasságot, a mellkaskerületet és a testsúlyt ismertetem. A feldolgozás során mind az első, mind a második hosszmetszetben különválasztottam a nemileg érett, a menarchén (első vérzés) már túllevő leányok adatait azokétól, akik a nemi érettség e jelét még nem mutatták. Ezt a két csoportot a táblázatokban és a szövegben is M+, ill. M~ kifejezéssel jelölöm. Az 1-5. táblázatban összehasonlítom az 1951-1961. évi (röviden első) és az 1961-1969. évi (második) hosszmetszet adatait egymással. A leányokat mindkét vizsgálatban két életkori csoportba osztom be. Külön tárgyalom azoknak a leányoknak az adatait, akik a vizsgálatok idején X-f-0,5 éves kort mutattak és azokét, akik teljes évet jelentő életkorban kerültek vizsgálatra. Mivel a vizsgálatokat ősszel végeztük, az Х-}-0,5 éves csoport a tavaszi idő22