A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

elégséges, hogy máról holnapra fenntartsák a családot. A bér, lakás és az ösz­szes illetmény országos átlaga koronaértékben 460 korona. Hajdú megyében ugyan a cselédbér felette van 495 koronával az országos átlagnak, felette van a legalacsonyabb megyei koronaértékeknek is (Torda-Aranyos megye 338 ko­rona), de mélyen alatt a Békés megyei legmagasabb 625 koronás értéknek 87 . Nem kedvezőbb a helyzete a szegényparasztság más rétegének sem. A politikai aktivitás, az önművelés, a paraszti tenniakarás, a szervezettség felismerése nyil­vánul meg abban, hogy 1200 szegényparaszt anyagi hozzájárulásával és közös erejével felépül a Földmívelő Egylet. Ez a földmunkások és szegényparasztok bázisa, a vélemények csatájának helye, a „reménység tanyája" és „a politika közterülete" lett, ahol nemcsak azokra hat az aktív politizálás akik rendszere­sen eljárnak az Egyletbe, hanem családjaikon, az esti tanyázásokon, utcai, piaci beszélgetéseken keresztül még legalább két-háromezer emberre. A Pol­gári Olvasókörnek, a Kossuth Körnek, a 48-as Függetlenségi Olvasókörnek, az Ipartestületnek összesen nem volt olyan tömege, mint ekkor a Földmívelő Egyletnek. 88 E fordulat mögött az is ott van, hogy a Mezőfi vezette MSZDP tömegbázisa teljesen elsekélyesedik. Ebben része van annak természetszerűleg, hogy Mezőfiék nem támogatják az 1905-ben kirobbant ipari és mezőgazdasági bérharcokat. 89 De ha egyáltalán az „újjászervezetteknek" itt olyan erős szerve­zete lett volna ekkor, mint azt egyes következtetések állítják 90 , akkor az arató­sztrájk elleni erőteljes agitációról is hallhatnánk. Tudvalevő ugyanis, hogy az MSZDP mindenekelőtt bázisközségeiben hangoztatja a parasztság arató­sztrájkokban való részvételének céltalanságát. Mezőfi tömegkapcsolatának csökkenése, pártszervezeteinek gyengülése, visszaesése ezen a területen meg­kezdődött már ezzel az évvel, a bérharcok és aratósztrájkok támogatásának mellőzésével, a harcos fellépés iránti leszerelő szándék és akarat sokszori ki­nyilvánításával. 1905-ben annak ellenére, hogy a hatósági terror nem szűnt meg a föld­munkásokkal szemben és még nincs országos szervezet a falusi munkásagitá­cióra, Debrecenben megkezdik a szervezést és megalakul a Debreceni Földmun­kások és Napszámosok Önképzőköre, nemsokára 300 taggal, akik az SZDP hivatalos politikáját vallják, de nem mondanak le a vidék szervezéséről. 91 1905 decemberében megalakul az SZDP Hajdú megyei titkársága. Meg­gyorsult, hatékonyabbá vált a vidéki szervezőmunka, emelkedett a vidéki párt­szervezetek és földmunkás szervezetek politikai irányításának színvonala. Gaz­dagabbá lett az agitációs tevékenység és a politikai rendezvények tartalma. 1905-ben Hajdú megye parasztsága sztrájkmozgalma és bérharca kapcsán hallatott magáról, melyben kimutatható az ipari munkások és a földmunkások szervezett kapcsolata. A vagongyáriak rendszeresen jártak ki vidékre és agi­táltak. Az ipari munkások és szegényparasztok szervezett kontaktusa tapint­87 Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900-1914), Századok, 1952. 86. évf. 1-4. sz. 461. oldalon FM jelentése alapján. 88 Gém Gergely 1945-ös kommunista törvénybíró elmondása alapján. 89 Dolmányos I. i. m. 36. 90 Farkas Dezső: Mezőfi Vilmos és az „újjászervezettek" (Mezőfi születésének 100. évfor­dulójára) Alföld, 1970. 6. sz. 54. 91 Fehér A.-Komoróczy Gy. i. m. 49. - A fordulat azonban csak egy év múlva következik be a SZDP Földmunkások Országos Szövetségének megalakulása után. 1906-ban 10 haj­dúsági településen alakulnak meg helyi szervezetek, köztük Balmazújvároson is. E szer­veken keresztül erősödött a szociáldemokrata agitáció és harc, többek között Mezőfiék ellen is, akik 1906. január 28-án Kábán Országos Munkásvédő Szövetséget alakítanak. 205

Next

/
Thumbnails
Contents