A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

ható a nyári aratósztrájk-mozgalmakban is, különösen Balmazújvároson, Hajdúszoboszlón és a püspökladányi nagybérleteken.

92 Vizsgált községünkben a gazdálkodásban szorított a nagyfokú külterjesség. Még a nagygazdaságokban, az uradalmakban is nehezen megy az áttérés a fokozott árutermelésre, az intenzív termelésre. A különböző nagyságú, eltérő felszereltségű és anyagi bázissal rendelkező parasztgazdaságokban - nem arányosan, nem egyenlő mértékben és ütemben ugyan, de - még lassúbb volt a fejlődés. Ez megfelel az országos képnek, helyzetnek. Az ország mezőgazdaságára a lassú és a differenciáltan jelentkező fejlődés a jellemző. Egyes kategóriák eladósodása meggyorsul. Az OMGE - nyilván nem eltúlozva a gazdasági bajokat - az eladósodás mértékéről a falusi körjegyzők jelentései alapján állít össze kimutatást 1905-ben, mely az alábbi képet mutatja: Az országban a parasztbirtokok közül nincs eladósodva 10,78% 33%-ig van eladósodva 33,57% 33-50%-ig van eladósodva 27,71% 100%-ig van eladósodva 27,93% Az eladósodottak zöme szegény- és középparaszti gazdaság.

1

" Vannak körök, amelyek ebből a tényből a nagybirtokok védelmének, erősítésének szükségességét vonják le végső következtetésként. Súrűn és egyre határozottabban fogalmazzák meg, hogy az intenzív és jövedelmező gazdálkodásra csak a nagybirtok tud anyagi megrázkódtatások nélkül áttérni, az egyre korszerűbb mezőgazdálkodásnak csak a nagybirtok tud megfelelni. Megszületik a rossz megélhetési viszonyokra, a földműves szegénység mostoha helyzetére is az újszerű magyarázat; „A föld gyönge kihasználása okozza népünk nyomorát". Növelni kell a termelést, s ez csak úgy lenne lehetséges, a termelést csak úgy lehetne fokozni, ha a nagybirtok egyre inkább átfogja a gazdasági életet, ha a nagybirtoknak egyre nagyobb szerepe lesz a gyenge kisbirtokok helyén.

1

"' A tényleges állapotok azt mutatják, hogy a nagybirtok mélységesen kizsákmányolja a mezőgazdasági népességet, a minimálisra szorítja le a munkások bérét, morzsányi eredményt is csak kemény harc útján ér el a földmunkásság és a szegényparasztság. Hajdúban - éppúgy, mint az ország más megyéiben -, „az ország legnagyobb, legdolgosabb népű megyéjében . . . félig éhenhalásra ítéli a népesség többségét a nagybirtok . . ."

9э A nagy kiterjedésű latifundiumok az ország összes földterületének 35%-át foglalják el, de a földadónak csak a 20%-át fizetik. Az adóterhek zöme a parasztságra zúdul.

!Mi A Magyar Állam és a Katolikus Szemle azt bizonygatják, hogy a nagybirtokok felosztása a földmunkásságra hátrányos, ezt csak az agrárszocialista mozgalmakban „félrevezetett nép" tervezte, s mivel a „tulajdonjog sárba tiprását" jelentené és kevés föld jutna egy parasztcsalád kezébe, ezért szerintük „a föld egyenlő részekre való felparcellázása" csak „a futóbolondok és népámítók" követelése lehet. „Ebben a sajátos fejetetejére állított 92 Uo. 54. oldalon emeli ki a HB. m. Levt. Debr-i polg. m. ein. ir. 1906-1705. sz. levéltári anyag és Varga Zoltán már hivatkozott munkája alapján. 93 Királyi I. i. m. 458. oldalon idézi az OMGE jelentését. 94 Iván J. i. m. 48-49. oldalon a Budapesti Hírlap anyagaira hivatkozva. 95 Uo. a 159. oldalon a Népszava 1906. márc. 21-i számára hivatkozva. Külön említést tesz Balmazújvárosról és környékéről, ahol a Semseyek uradalma uralja az egész életet. 96 Szeberényi Lajos Zs. i. m. 88. 206