A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

balmazújvárosi németajkúak, a svábok ittléte.'

4 A községben hamarosan bázisa lett L. N. Tolsztoj, Kropotkin eszmei áramlatához közelálló keresztény anarchokommunizmusának. Tányér Imre a tolsztojánus mozgalom itteni vezetője előbb istentagadó nézeteket vallott, majd épp Schmitt Jenő tanításainak hatása alatt mint hűséges követője otthagyja a pártot és a szocialista eszméket is. Ebben az időben kerül a községbe Tolsztoj: Dolgozzatok, amíg a mécsetek ki nem alszik címú regénye és más írásai

50

, amelyek az egyén tökéletesedését követelve és várva hirdették, hogy nem szabad erőszakkal, gazdasági és politikai harccal „ellenállni a gonosznak". Feltámasztották az őskeresztényi eszméket a közösség erejének megmutatásán keresztül (szegények közössége). A parasztok közül Tányért és a többi vezetőt elsősorban a szegények követik, akik az emberi lelki kielégülés mellett gazdasági érvényesülésüket is remélték. Külön közösséget szerveznek. A felekezetenkívüliek közösködésében fellelhető az őskeresztény közösség misztikuma éppúgy mint az anarchisták által hirdetett „kis közösségek szocializmusa". Mindenképpen egy idillikus elképzelés torz szüleménye. Torz maga a forma és főleg a betáplált tartalom. Az újvárosi istentagadók által megalakított vagyon- és munkaközösségben a századfordulón mintegy ötvenen éltek. Egy-egy rossz gazdasági évben, vagy egy hosszú - élelem és tüzelő nélküli - tél után, az „éhtavasz" küszöbén viszont tömegével csatlakoztak volna hozzájuk a szegények. De ez a közösség már eddig is csak a szegények illúzióira épített közössége volt és belső gazdasági lehetőségeik hiányában nem tudott annyit felvenni. A közösségben már a kilencszázas évek elején felmerült, hogy az eddig egyénileg bevitt vagyont nem kellene eladni, hanem gyarapítani kellene és közös gazdálkodást kellene szervezni a vagyonközösség földjén. Ez nem teljesedett be, mert a „testvéri közösség" végül is szétbomlott és egyesek eljutottak a spiritizmusig. Egyébként a „vallásos lelkületű szocialisták" kiválása a pártból és a mozgalomból, különálló csoportalakítási lépésük a külső elméleti hatások mellett azon a belső, falusi realitáson nyugodott, hogy itt már rég megindult „a nagy tagadás a paraszti lélekben", hogy a munkásnép közvetlen már a 90-91-es évek fordulóján „tagadásba fordult minden égi és földi hatalommal szemben. Vagy szembefordult vele, vagy hátat fordított neki." Történeti gyökere is volt ennek, mivel az itteni szegényparasztság állandóan harcolt, mindig szembeszállt a helyi hatalommal, egyházzal, hivatallal, uradalommal. Mindig szembeszállt valakikkel.

56 L. N. Tolsztoj írásainak, tanításainak hatását akkor láthatjuk legpregnánsabban, ha azt is felelevenítjük, hogy Tolsztoj irodalmilag magas szinten fejezte ki a népben, a paraszti tömegben felhalmozódott gyűlöletet. A politikai képzetlenség azonban a valóságtól távolálló ábrándozásba, „forradalmi tehetetlenségbe" torkollott nála. Lenin szerint Oroszországban is a szociáldemok54 A XVIII. század közepén Balmazújvárosra németajkúakat telepítettek. Külön falurészen telepedtek le, önálló német anyanyelvű egyházzal és iskolával rendelkeztek. A századforduló idején még mindig 600 főnyi „sváb" lakost tartanak nyilván és németül prédikáltak a falurész templomában. (A lakosság ma is „németfalunak" nevezi ezt a részt.) Közülük sokan Schmitt hatása alá kerültek, többen levelezési kapcsolatban is voltak az idealista filozófussal. 55 Veres Péter szerint ezek ismeretlen úton kerültek a községbe. Feltételezhető azonban, hogy ezek az írások azokon a kárpátukrajnai mezőgazdasági munkásokon keresztül jutottak el, akik évenként több százan dolgoztak az újvárosi uradalmakban. Másfelől Schmittnek a német ajkúakkal kialakult kapcsolatának csatornáin keresztül jutottak el ezek és Kropotkin írásai, nézetei. 56 Veres P. i. m. 186., 187., 235., 237., 241., 242. 13* 195