A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

nak fogták fel. Ezeknek a vonásoknak haj szálgyökerei Veres Péter szerint a 90-es évek derekán szerveződő szocialisták magatartásában, majd a független szocialisták útkeresésében már megtalálhatók a „minden tagadása". „A legelső amiben mindnyájan megegyeztek: a tagadás volt. . . tagadásuk minden ellen irányult. . ." Tagadták az államot, az egyházat, földesurat és papot. Kizsákmányolásellenes megnyilatkozásaik is az általános tagadás talaján fogalmazódtak. Schmitt Jenő eszmei tevékenységére és politikai szándékára az volt a jellemző, hogy a korábban a szociáldemokratáktól elszakadt várkonyistákat eltávolítsa a Várkonyi-párttól és azt akarta, hogy a forradalmi parasztmozgalmakra pedig elsősorban ő gyakoroljon hatást. Az első sikereket a paraszttömegek megnyerésében a „felekezetnélküliség"-gel érte el.

51 Az országos kép is azt mutatja, hogy ennek az „ideális anarchista felekezet nélküli" mozgalomnak nincs egységes és egységesen kidolgozott rendszerhez kapcsolódó tartalma. Országrészek, megyék, községek, sőt e mozgalomba bekapcsolódók egyéni indítás, érdek és szájíz szerint is magyarázták, tartalmát sajátosan alakították. A szegényparasztság és az agrárproletárok az állam- és egyházellenességet, az elnyomás elleni fellépést és lázadást fogták fel lényegi lépésnek, a helyi és magasabb hatalom elleni lázadás elemeit emelték ki:'" A helyiekre is ez a tartalmi vegyesség és a hatalom elleni fellépés volt a jellemző, bár ez mindig változott aszerint, hogy milyen írások érkeztek a faluba és azok hogyan hatottak, másrészt, hogy a felekezetnélküliek összetétele hogyan alakult. Schmitt és „elvtársai" tulajdonképpen építenek a Földmívelő-ben korábban, 1897 elején megjelent különböző cikkekre. így többek között a sok zavaros nézettel telített „A haza és felekezetnélküliség" címú április 9-i cikkre, amely már az összes téves, anarchista nézetek egyvelege. „Ezeknek a nézeteknek a kiindulópontja hibás . . .", mert feltételezi az emberi belső tulajdonságokra épített megváltoztathatóságot. Hibás az a konzenkvenciájuk is, miszerint nem lesz szükség erőszakra, nem lesz szükség az egyén és a tömeg harcára. Ezzel ferde, hamis útra terelik az agrárproletárok harcát, leszerelik, megfosztják harci eszközeiktől azt a küzdelmet, amelyet földmunkások-szegényparasztok vívnak a kizsákmányolás központi, vármegyei és helyi hatalmasai ellen.

,:! Megfosztotta a forradalmi töltésű paraszti harcot az egység erényeitől és jegyeitől, megosztotta a helyi erőket, az egyre inkább tudatosodó agrárproletár forradalmiságot visszavetette, fokozta az ösztönösség és a zavaros politikai álláspontok jegyeit. Schmitt bomlasztó tevékenysége Balmazújvároson leginkább a Földmívelőn keresztül érvényesült. Ez járt legnagyobb példányszámban, ezt olvasták legtöbben és ebben a folyóiratban írtak rendszeresen a helyi parasztvezetők. Bomlasztólag hatott az Állam nélkül című lap egész cikkanyaga is. Schmittnek - mint az anarchista „uralomnélküliség", a „krisztusi testvériség", a mindenki „testvér", a harcnélküliség és egyéb nézetek szülőatyjának, magyarországi ápolójának és terjesztőjének - személyes kapcsolata is volt az újvárosi „egyháztagadók"-kal, azok vezetőivel. A kapcsolat felvételét, az Újvároshoz erős szálakkal való kapcsolódást segítette a 51 Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak . . . I. k. 338. 52 Uo. I. k. 339. 53 Simon P. i. m. 135. 194