A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

paraszt-mozgalomba harcosan, a radikális megoldásokat sürgetően illeszkedik be. A hajdúsági területen az állandó, a folyamatos a forradalmi fellépés tekintetében mellette csak Nádudvar említhető. Mint ahogy az első „munkászendülések" után szerte az országban

38

, úgy itt is felfokozódott a csendőrség, rendőrség, az elöljáróság, az uradalmi, gazdasági tisztikar és a számtalan besúgó parasztellenes szerepe. Itt viszont a parasztság kiábrándultsága és mozgalmi fáradtsága nem sokáig tartott. A felfokozott, hatósági ellenőrzés és terror csak rövid átmenetre törte meg az agrárszocialista harcot, bár az agrármozgalomban ezzel együtt lemérhető a szétválás, a differenciálódás és az eszmei bizonytalanság gyökéreresztése is. Szűk rétegben ugyan, de megindult a negyvennyolcas függetlenségi pártból az átvándorlás elsősorban a Várkonyi-féle párt helyi szervezetébe. Lehet az úton levők között találni középparasztot, törpe- és kisparasztot, sőt még módosabb gazdákat is. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a helyi hatalomból és a fenti kormánypolitikából ábrándultak ki, hanem azzal is, hogy e párt programjának középpontjában a földosztás állt. Az olvasókörökben, földmunkásegyletekben megélénkült a politizáló élet. Az olvasó-politizáló belső munkát most átszőtte a konkrét szervező munka, annak a harcnak az eszközrendszerét dolgozták ki, ahogyan a legsikeresebben lehet a jogos követelések teljesítéséért vívni a küzdelmet. Kidolgozták az agrárproletárok gazdasági követelményeit leginkább kifejező harci jelszó részfeladatait: „Tizenhatodán nem aratunk!" Azaz a már 1897-ben és korábban elindított harc még erőteljesebb lett. Fokozták a sztrájktörő felvidéki mezőgazdasági munkások közötti felvilágosító munkát. Ebben a széles körű és nagy tömegeket átfogó, tudatos politikai és szervező munkában kinevelődtek, felnőttek az agrárszocialista mozgalom helyi vezetői Pokrócz Ferenc mellé. (I. Tar Sándor, II. Tar Sándor, Eszenyi Lajos, Rózsa Gábor, Sebők Dániel, az Ecsediek stb.)

39 Közben az MSZDP szervezete is megerősödik mind szervezetileg, mind a belső politikai munka és tömegkapcsolat tekintetében. 1899-ben már a megyében az egyik legeredményesebben működő szervezet volt. A Népszava április 7-i számának híre szerint az SZDP VI. kongresszusán - melyen kb. 400450 küldött vesz részt - Hajdú vármegyéből képviselve van Debrecen, Tiszacsege, Balmazújváros, Nádudvar.

40 Az SZDP ezévi földmunkás- és kisgazdagyűlésén pedig csak Debrecen és Balmazújváros van képviselve.

41 A polgáriburzsoá-földesúri politika mércéje szerint nem lehet más az eseményekből levont konklúzió az egész országban, mint „. . . a nemzetközi szociáldemokrata izgatásnak esett áldozatul az Alföldön" ... a törpebirtokosság és a mezőgazdasági munkásság.

42 Az OMGE és a keretében működő Gazdaszövetség sajátos módon vonja le az országos eseményekből a tanulságot. A Borsod megyei Gazdasági Egyesület kezdeményezése alapján újból és felerősített hangsúllyal javasolják a nagygazdák által irányított, gazdaságilag, hitelpolitikailag, szervezetileg is a 38 Szeberényi Lajos Zs.: A parasztok helyzete Magyarországon - különös tekintettel az alföldi munkásmozgalomra és a kivándorlásra. (Békéscsaba, 1907.) 43. 39 Varga A. i. m. 203-204. 40 A magyar munkásmozgalom... II. k. 589. 41 Közli Varga A. i. m. 204. oldalán Varga Zoltán: A debreceni munkásmozgalom története. (Debrecen, 1956.) munkára hivatkozva. 42 Iván i. m. 7. 191