A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

paraszt-mozgalomba harcosan, a radikális megoldásokat sürgetően illeszkedik be. A hajdúsági területen az állandó, a folyamatos a forradalmi fellépés tekin­tetében mellette csak Nádudvar említhető. Mint ahogy az első „munkászendülések" után szerte az országban 38 , úgy itt is felfokozódott a csendőrség, rendőrség, az elöljáróság, az uradalmi, gaz­dasági tisztikar és a számtalan besúgó parasztellenes szerepe. Itt viszont a pa­rasztság kiábrándultsága és mozgalmi fáradtsága nem sokáig tartott. A fel­fokozott, hatósági ellenőrzés és terror csak rövid átmenetre törte meg az ag­rárszocialista harcot, bár az agrármozgalomban ezzel együtt lemérhető a szét­válás, a differenciálódás és az eszmei bizonytalanság gyökéreresztése is. Szűk rétegben ugyan, de megindult a negyvennyolcas függetlenségi pártból az át­vándorlás elsősorban a Várkonyi-féle párt helyi szervezetébe. Lehet az úton levők között találni középparasztot, törpe- és kisparasztot, sőt még módosabb gazdákat is. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a helyi hatalomból és a fenti kormánypolitikából ábrándultak ki, hanem azzal is, hogy e párt prog­ramjának középpontjában a földosztás állt. Az olvasókörökben, földmunkás­egyletekben megélénkült a politizáló élet. Az olvasó-politizáló belső munkát most átszőtte a konkrét szervező munka, annak a harcnak az eszközrendszerét dolgozták ki, ahogyan a legsikeresebben lehet a jogos követelések teljesíté­séért vívni a küzdelmet. Kidolgozták az agrárproletárok gazdasági követel­ményeit leginkább kifejező harci jelszó részfeladatait: „Tizenhatodán nem ara­tunk!" Azaz a már 1897-ben és korábban elindított harc még erőteljesebb lett. Fokozták a sztrájktörő felvidéki mezőgazdasági munkások közötti felvilágo­sító munkát. Ebben a széles körű és nagy tömegeket átfogó, tudatos politikai és szervező munkában kinevelődtek, felnőttek az agrárszocialista mozgalom helyi vezetői Pokrócz Ferenc mellé. (I. Tar Sándor, II. Tar Sándor, Eszenyi Lajos, Rózsa Gábor, Sebők Dániel, az Ecsediek stb.) 39 Közben az MSZDP szervezete is megerősödik mind szervezetileg, mind a belső politikai munka és tömegkapcsolat tekintetében. 1899-ben már a me­gyében az egyik legeredményesebben működő szervezet volt. A Népszava áp­rilis 7-i számának híre szerint az SZDP VI. kongresszusán - melyen kb. 400­450 küldött vesz részt - Hajdú vármegyéből képviselve van Debrecen, Tisza­csege, Balmazújváros, Nádudvar. 40 Az SZDP ezévi földmunkás- és kisgazda­gyűlésén pedig csak Debrecen és Balmazújváros van képviselve. 41 A polgári­burzsoá-földesúri politika mércéje szerint nem lehet más az eseményekből le­vont konklúzió az egész országban, mint „. . . a nemzetközi szociáldemokrata izgatásnak esett áldozatul az Alföldön" ... a törpebirtokosság és a mezőgaz­dasági munkásság. 42 Az OMGE és a keretében működő Gazdaszövetség sajátos módon vonja le az országos eseményekből a tanulságot. A Borsod megyei Gazdasági Egye­sület kezdeményezése alapján újból és felerősített hangsúllyal javasolják a nagygazdák által irányított, gazdaságilag, hitelpolitikailag, szervezetileg is a 38 Szeberényi Lajos Zs.: A parasztok helyzete Magyarországon - különös tekintettel az alföldi munkásmozgalomra és a kivándorlásra. (Békéscsaba, 1907.) 43. 39 Varga A. i. m. 203-204. 40 A magyar munkásmozgalom... II. k. 589. 41 Közli Varga A. i. m. 204. oldalán Varga Zoltán: A debreceni munkásmozgalom történe­te. (Debrecen, 1956.) munkára hivatkozva. 42 Iván i. m. 7. 191

Next

/
Thumbnails
Contents