A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

kezükben tartott fogyasztási- és értékesítési szövetkezetek kiszélesítését, de most már nyíltabb megfogalmazással: „szövetkezés a szocializmus ellen"/'

3 A parasztság szocialista szervezkedését, összeütközését a politikai hatalommal, az Alföld egyes megyéiben fellángoló szegényparaszti, kisbirtokosi elégedetlenséget csupán „szomorú fejlemények"-nek fogják fel és csak azon siránkoznak, hogy nem kilenc évvel ezelőtt törődtek a „néppel" az OMGE által kidolgozott gazdaérdeknek megfelelően, mert most már „az eldurvult szíveket nehezebb megnemesíteni, mint azt elérni, hogy a vadcsemete nemes gyümölcsöket teremjen."

44 Majd amikor ez évben a közel tízéves holtidő után a szövetkezeti törvényjavaslat a képviselőház tárgyalóasztalára került, azt is úgy üdvözölték, mint saját sikereiket és érdemeiket. Azt latolgatták, hogy vajon mi késztette a kormányt ilyen hosszú várakozás után a törvénytervezet képviselőházi vitájára. Sajátos lényeglátásuk szerint ezt az OMGE eredményeinek és az agrárszocializmus „fenyegető eshetőségeidnek tudják be/

10 Ez év november végi OMGE közgyűlésen a kormány feladatait és társadalmi teendőit kívánják megvitatni, amire sürgeti őket a szocialisták előretörése és földmunkások ellenállásának szervezettebbé válása. Követelik a tervezetben a kormánytól az izgatást és a sztrájkot meggátló és megtorló intézkedéseket. Gazdasági és társadalmi válság megszüntetéséről beszélnek, s hogy a parasztság kisbirtokos, birtok nélküli nincstelen rétege a szegényparasztság előtt is népszerűek legyenek; a kormánytól kérik „. . . a munkás anyagi helyzetének javítására irányuló szociális intézkedések . . ." megtételét/'

1

' S hogy milyen volt az országban a mezőgazdasági munkásnép helyzete az abból is világosabbá válik, amit az idézett kérés alatt a gazda-politikusok részleteiben értenek. Ezek a szociális helyzeten valamit igazítanak, de gyökeresen nem javítják meg: „cselédközvetítés felkarolását" - de milyen gazdasági és jogi alapon, „egészséges munkáslakásokat" - de mikor és kinek a költségén, „munkás- és cselédbiztosítást a kölcsönösség alapján" - de mi határozza meg ezt a kölcsönösséget és ki diktálja ebben a feltételeket, „munkásbaleset és betegség esetére való biztosítást" - de ki méri ezt fel és ki fizeti, „közös legelők, létesítésének előmozdítását" - de honnan lesz kihasítva ehhez a szükséges legelőterület, „új cselédtörvény létesítését" - de kinek az érdekvédelme talaján. Balmazújvároson a századfordulóra tömegbázisában véglegesen leszűkült az addig legerősebb szervezeti keretekkel és legszélesebb hálózattal rendelkező 48-as és függetlenségi párt. Eddig teljes egészében uralta a falut, s e fordulattól kezdve lemaradt az agrárszocialista szervezkedésekhez viszonyítva. A függetlenségi pártnál szervezetten elsősorban a nagygazdák, a módos parasztok és a közvetlen gazdasági, emberi szférájukban levő elkötelezett kisebb parasztok, „. . . a gazdákhoz húzó félcsipejúek" maradtak. „Az élet, az erő, a mozgás és a hit a szocialistáknál volt." A függetlenségiekkel szimpatizáló hatóságiak természetszerűleg álltak a 48-asok támogatására, és teljes dühvel, egyre szervezettebben és következetesebben, egyre raffináltabb eszközökkel harcoltak a szocialisták ellen. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete akármennyire is törvényes keretek között kérte és kapta meg a működési engedélyt, hiába bérelte a párthelyiséget, a gyűlést nem engedélyezték. A csendőrök beépítették a besúgókat, rendszeresen 43 Szövetkezés 1898. február 26. 2. 44 Uo. március 5. 1. 45 Uo. április 23. 1. 46 Uo. november 5. 10. 192