A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

Semsey-féle feljegyzés szerint e vagyonos réteg 1895-ben már 21 520 Ft 82 krajcár összeget helyezett el a földbirtokosok és nagybérlők által vezetett és befolyásolt takarékpénztárban.

12 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület - a földbirtokosok érdekképviseleti szerve - vezető körei ekkor már teljes aktivitással harsogják, hogy a „mezei munkásnép" társadalmi nyugtalanságának levezetésére ki kell szélesíteni a bérletrendszert a kincstári, világi és egyházi birtokokon egyaránt. Az 1895. évi III. Gazdakongresszus pedig már a telepítést sürgeti.

13 Az 1896-ban gr. Károlyi Sándor által megalapított Magyar Gazdaszövetség - amely a közép- és kisbirtokosok védelmét tűzte ki célul az általános gazdasági és a földreform kérdéseiben - 1897-ben már kénytelen meglátni az egyre feszítőbb földkérdést, de sajátos nagygazda észjárásuk szerint a földéhség lecsillapítására a kisbérletrendszert és a szövetkezeti jellegű bérleteket szorgalmazzák. Tisza István szerint a mezőgazdasági munkásnak földet ígérni már egyenesen utópisztikus teória. Más orgánumokban pedig az olvasható, hogy a földműves népet földhöz kell juttatni kisbérlet, örökbérlet, földbérlő szövetkezet és helyenként a nagybirtok felaprózása útján.

1

'

1 Mindezeket alapjában véve „az agrárszocializmus ellensúlyozásá"-ra agyalták ki. A földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmat leszerelő elgondolás mellett azt akarták, hogy a birtokviszonyokat befagyasszák, érintetlenül hagyják azzal a birtokos parasztság körében is népszerű jelszóval, hogy törekvésüket egy cél vezérelte: „kisebb birtokok vétele és parcellázása által a kisgazdák vagyonszerzését előmozdítani."

15 Nem leplezik politikai céljaikat sem. Meg akarják teremteni a „társadalmi békét", hogy „a vagyonos és vagyontalan osztály" ne álljon egymással szemben és állandó harcban. Azaz a falusi osztályharcot szándékoztak letompítani és a mindennapi gazdasági, politikai küzdelem harcmezejéről elterelni a gazdaérdekeknek megfelelő útra. Az „ellentétes érdekeket" e gazdaszemlélet szerint békésen el lehet simítani ebben a nagy társadalmi megbékélésben, ahol mindenki keresi egymásban az „embert". Azt sem titkolják, hogy az oly nagy hanggal meghirdetett szövetkezeti eszmével is ez volt a céljuk. Mondják: „A szövetkezeteknek első és fő feladata, hogy az alsóbb osztályokat megtartsák a mai társadalmi és gazdasági rendnek és kibékítsék ezzel a renddel .. ."

ltí Mi sem természetesebb, hogy hasonló következtetéseket von le Dékány Mihály földművelésügyi miniszteri osztálytanácsos is - akit a miniszter 1894ben kiküldött az alföldi szociális bajok és a mezőgazdasági munkáskérdés vizsgálatára - és ebben a szellemben tesz javaslatokat a társadalmi bajok orvoslására.

1

' Ilyen erőlködések ellenére is lassan halad a parasztámító szövetkezeti rendszer kiépítése. 1895 végén az országban még mindössze 1068 szövetkezet van. Egyes megyékben pedig alig tud gyökeret ereszteni és magának bázist teremteni. (Hajdúban 10, Biharban 16 szövetkezet van a Pest megyei 120-szal szemben. Somogyban csak 1.) Ez is az OMGE és a Gazdaszövetség hamis jelszavainak és a népet áltató gazdaságpolitikai zsonglőrködés gyökértelenségét bizonyítja. 12 Az adatokat közli Varga A. i. m. 198. 13 Iván János: i. m. 3. 14 Iván i. m. 34-35. Hótnan-Szekíű.- Magyar történet VII. k. 410. Iván i. m. 56. old-on idézi a Magyar Állam keresztényszocialista sajtó megállapításait. 15 Szövetkezés - a Magyar Gazdaszövetség közgazdasági folyóirata 1895. dec. 15. 551. 16 Szövetkezés 1895. márc. 15. 122. 17 Szövetkezés 1895. márc. 15. 132. 185