A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

Annál nagyobb eredménnyel folyik a földmunkások szervezése. Az 1894. március 28-án Debrecenben megalakult SZDP-szervezet - amely megalakulása idején a radikális szociáldemokraták irányítása alatt állott - a vidéki munka szervezésére is nagy hatással volt. Vezetőségében a 10 ipari munkás és a 10 iparos mellett ott van 10 földmunkás is, akik a munkásokkal együtt sürgetik a megyében a földmunkások és szegényparasztok szervezését, politikai nevelését. Legeredményesebben Balmazújvároson, Alsó-Józsán, Nádudvaron, Hajdúsámsonban, Hajdúhadházon, Hajdúnánáson, Tiszacsegén szerveződtek a szociáldemokraták. Bénítólag hatott, a szervezőmunka eredményességét befolyásolta, hogy az SZDP országos vezetése nem fordított kellő figyelmet a vidéki agrárproletariátus szervezésére. Emellett az 1894-es agrárhatározat a nagybirtokellenes harcot nem tudta összekapcsolni a paraszttömegekben meglevő társadalmi érdekekkel; a földkérdés megoldásával, az erők ilyen irányú rendezésével, a földosztás forradalmi demokratikus követelésével.

18 Ennek ellenére az említett: községekben, városokban a pártszervezetek a megye legerősebb szervezeteivé fejlődtek. Magas volt a párttagok száma is, de a párt befolyása ezt többszörösen túlszárnyalta a földmunkás és szegényparaszti tömegekben. Az SZDP agrárpolitikájának hibái és a falusi szervezőmunka elhanyagolása azonban végülis odavezetett, hogy az agrárproletár többségű községek elfordultak a párttól és Várkonyi István Független Szocialista Pártjához csatlakoztak. Ez a bomlási és eltávolodási folyamat már megindul 1896 őszén a Várkonyi szerkesztette Földmívelő című lap megjelenése után. A szegényparasztok pártba való tömeges belépése különösen 1897 tavaszán válik általánossá. Befolyásuk lényegesen erősebb lett, mint a szociáldemokratáké, Biharban és Hajdú megye egyes községeiben is. „Bázisuk különösen erős volt Balmazújvároson."

1

" Várkonyi nagy tábora itt egyfelől az SZDP falusi politikájából való kiábrándulással, csalatkozással, másfelől a debreceni pártszervezet munkamódszerével magyarázható. (Ekkorra már laza volt a városi és vidéki szervezetek kapcsolata.) De mindenekelőtt Várkonyi meghirdetett programja vonzotta az újvárosiakat. A 100 holdnál nagyobb és valamennyi kincstári és egyházi birtok kishaszonbérletek formájában történő felosztásának követelése, a földmunkások és a kisparasztok érdekeinek képviselete és védelme mind találkozott a tömeg aktív támogatásával. Amikor 1896. augusztus végén megjelenik a Földmívelő, két hónap leforgása alatt már több, mint 100 példány jár a faluba. Várkonyi István ezévi alföldi körútja alkalmával Balmazújvárosra is eljut és tárgyal az olvasóköri szegényparasztokkal, földmunkásokkal.-"" A Független Szocialista Párt ceglédi előkészítő kongresszusán (1897. február 12-16., március 5-12-19.) a hajdúsági községek még nem vesznek részt"

1 az agitációs, szervező munka, a szervezetek kiépítése azonban nagy ütemben halad, legalább azon a szinten vannak, mint az előkészítő kongresszuson képviselt községek, városok. A szeptember 8-10-i ceglédi alakuló kongresszuson - ahol már 18 Fehér A.-Komoróczy Gy. i. m. 33-35. 19 Uo. 36. 20 H. Nagy Gábor veterán visszaemlékezései a régi agrárszocialistákkal folytatott beszélgetésekre. Veres Péter viszont azt írja a Falusi Krónika 187. oldalán, hogy az itteni szocialisták kapcsolatát nem lehet kimutatni Várkonyiékkal. A hivatkozott visszaemlékezés és más gyűjtések (pl. az 1932. április 7-i tüntetés 30. évfordulóján 1962-ben rendezett ünnepség és beszélgetés, ahol részt vettek az akkor még élő öreg szocialista földmunkások) a szervezett kapcsolatra engednek következtetni. 21 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. (Bp. 1955.) II. k. 399. 186