A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

stagnáltak, vagy visszafejlődtek. Mindezek eredményezték, hogy a századfordulóra a megyében is óriási munkástartalék-hadsereg alakult ki mindenekelőtt a mezőgazdasági munkásság nagy tömegéből. A települések összevetéséből kitűnik, hogy Balmazújvároson a mezőgazdasági keresők az összes keresők számában 82%. 8 birtokos és nagybérlő uralja a határt. Tiszapolgár után - ahol a káptalani birtok terpeszkedik a vidékre itt a legkevesebb az 5-100 kh-as birtokosok és bérlők száma. Debrecen és Nádudvar után ugyancsak Újvároson legalacsonyabb az 1-5 kh-as birtokosok és bérlők száma. A közel 4000 mezőgazdasági keresőből pedig a napszámos, a cseléd és a mezőgazdasági munkások száma meghaladja a 3000-et, ami szintén a legmagasabb arányok között van. Az agrárproletárok munkanélküliségére és a széles paraszti rétegeket érintő nélkülözésre, nyomorra lehet következtetni abból is, hogy a mezőgazdaság munkásai sokszor éhbérért is elvállalták a munkát. A vármegyei összeírások bizonyítják, hogy 1895-ben Balmazújvároson 631 fő vállal munkát más helységekben 1 forint 50 krajcár napibérért. Püspökladányi munkások 70-80 fillérért is felvállalják a munkát. „E tény többek között balmazújvárosi munkások öntudatosságára is utal."

9 A birtokviszonyok igazságtalanságát tükrözi, hogy a község közel 50 000 kh-as határából csak morzsányi volt az alacsony birtokkategóriákhoz tartozó parasztok kezén. 1898-ban a határ 210 család birtokában van. 13 birtokos gazdálkodik 100 kh-nál nagyobb földterületen. A Semsey család tulajdonában közel 40 000 kat. hold van, azaz egy nyolc tagú grófi család hatszor akkora földterületet mondhatott magáénak, mint amennyit a 12 000 lakosú nagyközség parasztsága. A grófi gazdagsággal szemben áll a falu ordító ellentéte, a nincstelen tömeg. A férfi munkavállalók közül 3000 teljesen vagyontalan, akik családtagjaikkal együtt a lakosság kilenctizedét alkotják.

10 A bérelt földterület is kevés. A 90-es években mindössze az alábbi: Semsey Andortól 335 személy 828 kh-at Semsey Lászlótól 79 személy 387 kh 972 n.-ölet Semsey Sybillától 114 személy 127 kh 378 n.-ölet Semsey család közös vagyonából 13 személy 79 kh 600 n.-öl területet." Azaz összesen 541 parasztcsalád bérelt 15 bérlőtársaságba tömörülve 1422 kh földet. Milyen elenyésző töredéke ez a grófi birtoknak! Egy bérlőre csupán 2,6 kh jut. És ha azt is hozzátesszük, hogy ezek a földek az uradalom leggyengébb területeiből lettek kihasítva, még teljesebb a kép: ezen a bérleten nem lehet megélni, a néhány holdas kis „gazdaság"-ot ezzel csak toldozni-foldozni tudják, s a szegénységnek csak átmeneti javítását eredményezik. A tömeges nincstelenséget ezzel nem lehet felszámolni. A falusi méretű szegénység mellett ugyan nyomon követhető egy vagyonos réteg kialakulása főleg módosabb nagygazdákból és kereskedőkből, de ez meglehetősen szűk réteg. Az egyik 9 Fehér András-Komoróczy György: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése 1918-ig. (Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története). (Db. 1970) 18, 19, 23. 10 Népszava 1898. jún. 18. in. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. (Bp. 1955.) II. k. 561. 11 Varga Antal: Balmazújváros története 1945-ig. (Db. 1958.) 198. - Semsey Andor azonos a haladó gondolkodású geológussal, aki mint nagybirtokos, mecénása az ásványtani és földtani kutatásoknak. (1833-1923) 184